„Ikerion” változatai közötti eltérés

Az ikerionos állapot vizes oldatban alakulhat ki olyan szerves molekulán, melyen egyszerre található gyengén [[Bázis (kémia)|bázikus]] és gyengén [[sav]]as jellegű csoport is. A [[sav]]as csoport leadja [[protonelektron]]ját, a [[Bázis (kémia)|bázikus]] pedig felvesz egy [[protonelektron]]t, így mindketten ionos állapotba kerülnek. A [[sav]]as csoport [[anion]]os, a [[Bázis (kémia)|bázikus]] [[kation]]os jellegű lesz. Az ikerionos állapot, mivel sav-bázis kölcsönhatások során jön létre, erősen [[pH]]-függő.

Ikeriont alkothatnak az [[aminosav]]-, a [[fehérje]]-, a [[foszfatid]]-, és a [[nukleotid]]molekulák. A legjellemzőbb ikerionos állapotú részecskék a vízben oldott aminosav- és fehérjemolekulák. A [[glicin]] karboxilcsoportja [[protonelektron]]t ad le, így anionos, az aminocsoportja protontelektront vesz fel, így [[kation]]os állapotba kerül. A [[glicin]]molekulán így egyszerre lesznek pozitív és negatív elektromos töltésű részek, tehát ikerionos állapotba kerül.

[[Kép:Amino Acid Zwitterion Structural Formulae V.1.svg|középre|bélyegkép|A glicinglicino (R = H) ikerionos állapota]]