„Asszonyi Tamás” változatai közötti eltérés

a
Számos jeles plakettet készített, köztük a Magyar Szabadalmi Hivatal által 1997-ben alapított [[Jedlik Ányos-díj]] bronzplakettjét. Kifejezetten a [[l’art pour l’art]] jegyében készült ''Európa elrablása'' című bronzérme, amely egy kortárs magángyűjteménybe került.<ref>[http://edeske.hu/img/browsedata.php Asszonyi Tamás négy éremművészeti alkotása kortárs magángyűjteményben, köztük Európa elrablása]</ref>
 
P. Szabó Ernő így összegzi a művész érmészeti munkásságát: „Indulásának első munkái főként a magyar szobrászat [[Ferenczy Béni]]–[[Borsos Miklós (szobrász)|Borsos Miklós]] nevével fémjelzett vonulatához kötődtek, majd [[Vigh Tamás]] és [[Kiss Nagy András]] újító törekvéseiből merített bátorítást a továbblépéshez. Az éremművészet magyarországi megújításának egyik legkövetkezetesebb képviselőjeként, az érem plasztikai értékeinek tudatos kutatójaként indult a [[1960-as évek|hatvanas évek]] második felében, jelentősen hozzájárulva a magyar [[szobrászat]] egészének megújulásához is. A [[1970-es évek|hetvenes évek]] közepén készített ironikus-önironikus műveivel, a többi között az 1976-os ''Éremépítő szekrénnyel'' a műfaj kliséinek, kiürült szimbólumainak elvetése, erőteljes, egyéni megoldások alkalmazása, a műfaj törvényszerűségeinek érvényesítése mellett érvel (...). Későbbi periódusainak egyre letisztultabb, a szentendrei építészeti-műemléki környezetből is táplálkozó, de azzal csak közvetett kapcsolatban lévő formavilága a pálya első szakaszának következetes folytatásaként-kiteljesítéseként tekinthető; alakulásában a játékosság, a humor iránti igény érvényesülése mindvégig fontos szerepet játszott. A munkássága kezdetén felbukkant, [[Ókor|antik]] torzókra emlékeztető motívum tovább él a nyolcvanas-kilencvenes évek alkotásaiban is, átalakulásai-torzulásai a művészi eszmények és a valóság konfliktusának tudatos vállalására utalnak...”<ref>[http://www.artendre.hu/html/asszonyi.html Virtuális szentendrei tárlat, Asszonyi Tamás]</ref>
 
== Családja ==