Főmenü megnyitása

Módosítások

Ideológiai szekértáborok a párton belül + állásfoglalások külön szekcióba
Egykor a [[klasszikus liberalizmus]], valamint bizonyos mértékig a [[libertarianizmus]] amerikai bölcsőjeként tekintettek rá, azonban az 1930-as évektől kezdve egy balközép, [[Szociálliberalizmus|szociálliberális]] platformra helyezkedett<ref name="sarnold">{{cite book |last=Arnold |first=N. Scott |title=Imposing values: an essay on liberalism and regulation |publisher=Oxford University Press |year=2009 |location=Florence |isbn=0-495-50112-3 | page = 3 |quote=''Modern liberalism occupies the left-of-center in the traditional political spectrum and is represented by the Democratic Party in the United States.''}}</ref>, támogatva a társadalmi igazságosság eszményét és a vegyes gazdaságot.<ref name="egrigsby">{{cite book |last=Grigsby |first=Ellen|title=Analyzing Politics: An Introduction to Political Science |publisher=Cengage Learning |year=2008 |location=Florence |isbn=0-495-50112-3 | pages = 106–107 |quote=''In the United States, the Democratic Party represents itself as the liberal alternative to the Republicans, but its liberalism is for the most the later version of liberalism—modern liberalism.''}}</ref> A demokraták modern liberális filozófiája a jóléti állam mellett<ref name="Larry E. Sullivan 2009 p 291">Larry E. Sullivan. ''The SAGE glossary of the social and behavioral sciences'' (2009) p 291, "This liberalism favors a generous welfare state and a greater measure of social and economic equality. Liberty thus exists when all citizens have access to basic necessities such as education, health care, and economic opportunities."</ref> kiáll a társadalmi és gazdasági egyenlőségért, a vegyes gazdaságot pedig kormányzati beavatkozásokkal és piaci szabályozással kívánja létrehozni.<ref name="jlevy">{{cite book |last=Levy |first= Jonah |title=The state after statism: new state activities in the age of liberalization |publisher=Harvard University Press |year=2006 |location=Florence |isbn=0-495-50112-3 | page = 198 |quote=''In the corporate governance area, the center-left repositioned itself to press for reform. The Democratic Party in the United States used the postbubble scandals and the collapse of share prices to attack the Republican Party&nbsp;... Corporate governance reform fit surprisingly well within the contours of the center-left ideology. The Democratic Party and the SPD have both been committed to the development of the regulatory state as a counterweight to managerial authority, corporate power, and market failure.''}}</ref> Ezen állami beavatkozások, úgymint a szociális programok, a szakszervezetek támogatása, lépések az általános egészségbiztosítás és az esélyegyenlőség megteremtése felé, a fogyasztó-, illetve környezetvédelem együtt alkotják a párt gazdaságpolitikai elképzeléseinek magját.<ref>[http://economics.about.com/od/howtheuseconomyworks/a/mixed_economy.htm A Mixed Economy] retrieved: December 2014</ref>
 
A [[20. század]] első harmadáig létezett egy konzervatív, szabadkereskedelmet pártoló (Bourbon-demokraták, később konzervatív demokraták) és a 60-as évekig egy konzervatív-populista (elsősorban az afroamerikaiak szegregációját fenntartani kívánó) szárnya (déli demokraták, ''Southern Democrats''), előbbi az európai etnikumok, döntően a katolikusok, utóbbi a fehér, vidéki és déli evangélista protestánsok között volt népszerű. Roosevelt 1932-es megválasztásával, és a szociálliberális irányvonal előtérbe kerülésével az üzletpárti szárny visszaszorult; a déli fehérek pedig az [[1960-as évek|60-as]]–[[1990-es évek|90-es évek]] között átpártoltak a republikánusokhoz. Ma a két kongresszusi választmánytválasztmány főképp progresszívekprogresszívekből és centristákcentristákból alkotjákáll<ref name="jhale">{{cite book |last=Hale |first= John |title=The Making of the New Democrats |publisher= Political Science Quarterly |year=1995 |location= New York City|isbn= | page = 229 |quote=''Second, insofar as Democrats in Congress are roughly split into liberal and centrist wings''}}</ref>, egy elhanyagolható konzervatív kisebbség mellett.
 
A demokraták ezidáig 15 elnököt adtak: az első [[Andrew Jackson]] volt 1829 és 1837 között, a legutolsó pedig a jelenlegi, [[Barack Obama]], az első afroamerikai elnök, aki 2009-ben lépett hivatalba.
„Az élő szamár elrúgja a döglött oroszlánt” (Thomas Nast rajza, ''Harper's Weekly'', [[1870]])]]
 
Az 1890-es évektől kezdve a Demokrata Párt egyre inkább progresszív és liberális álláspontot kezdett elfoglalni (a ''liberális'' kifejezés ez esetben [[Szociálliberalizmus|modern liberalizmust]] jelent, a [[Klasszikus liberalizmus|klasszikus]]/[[Neoliberalizmus|gazdasági liberalizmussal]] szemben). Alapításakor az agrárizmust és a [[Andrew Jackson|jacksoni demokráciát]] támogatta.<ref>John Ashworth, ''"Agrarians" & "aristocrats": Party political ideology in the United States, 1837–1846''(1983)</ref> A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a párt minden szocio- és etnoökonómiai csoportban jelentős vonzerővel bír.<ref name="CNN. (2000). Exit Poll.">{{cite news
A Demokrata Párt politikai nézetei az Egyesült Államok [[Progresszivizmus az Egyesült Államokban|progresszív hagyományaiban]] gyökereznek. A párt által gyakorolt progresszivizmust gyakran [[Amerikai liberalizmus|modern liberalizmusnak]] hívják, nemzetközi kontextusban gyakran [[szociálliberalizmus]]nak, hogy megkülönböztessék a [[klasszikus liberalizmus]]tól.
|url=http://www.cnn.com/ELECTION/2000/results/index.epolls.html
Egyesült államokbeli vonatkozásban baloldali párt.
|title=CNN. (2000). Exit Poll
|accessdate=2007-07-11
|archiveurl = https://web.archive.org/web/20070630063715/http://www4.cnn.com/ELECTION/2000/results/index.epolls.html <!-- Bot retrieved archive --> |archivedate = 2007-06-30}}</ref><ref name="CNN. (2004). Exit Poll.">{{cite news
|url=http://www.cnn.com/ELECTION/2004/pages/results/states/US/P/00/epolls.0.html
|title=CNN. (2004). Exit Poll
|accessdate=2007-07-11
}}</ref><ref name="CNN. (2006). Exit Poll.">{{cite news
|url=http://www.cnn.com/ELECTION/2006/pages/results/states/US/H/00/epolls.0.html
|title=CNN. (2006). Exit Poll
|accessdate=2007-07-11
}}</ref>
 
Történelmileg elsősorban a farmereket, munkásokat, szakszervezeteket, vallási kisebbségeket képviselte; ellenezte a szabályozatlan gazdaságot és pénzügyeket, emellett a progresszív jövedelemadót is támogatta. Külpolitikájára az internacionalizmus volt jellemző (beleértve az intervencionizmust is) 1913-tól egészen a 60-as évek közepéig. A 30-as évektől kezdve mindinkább a szegénység csökkentése érdekében indított jóléti programok híve lett. Létezett egy konzervatív, üzletpárti belső csoportja (melynek [[Grover Cleveland]] és [[Al Smith |Al Smith]] voltak a jelképei), illetve egy déli populista frakció, mely a [[Lyndon B. Johnson|Lyndon Johnson]] által 1964-ben aláírt polgárjogi törvény hatályba lépése után lassan széthullott. A párt liberalizmusát jelentősen befolyásolta a szakszervezeti mozgalom (mely 1936–1952 között élte fénykorát), és az afroamerikaiak mind nagyobb arányú részvétele a polgárjogok kiterjesztését követően. Az 1970-es évek óta a környezetvédelem is kiemelten fontos a demokraták számára. Theodore Caplow és társai úgy érvelnek „a Demokrata Párt politikája a balközép irányból elmozdult a centrum felé, majd tovább haladt a jobbközép felé az 70-es, 80-as években.”<ref>{{cite book|author1=Theodore Caplow|author2=Howard M. Bahr|author3=Bruce A. Chadwick|author4=John Modell|title=Recent Social Trends in the United States, 1960-1990|url=http://books.google.com/books?id=gwBvm8aF2bsC&pg=PA337|year=1994|publisher=McGill-Queen's Press |page=337}} Hozzáteszik: „A Republikánus Párt jobbközépről a centrum felé mozdult a 40-es, 50-es években, majd újra a jobboldalra pozícionálta magát.” </ref>
A párt szorgalmazza a személyi szabadságjogokat, egyenlő jogokat és lehetőségeket, és a kormány beavatkozásával szabályozott szabad vállalkozásokat. A Párt szerint a kormány fontos szerepet kell hogy játsszon a szegénység és a társadalmi igazságtalanságok enyhítésében, akkor is, ha ez [[progresszív adóztatás]]sal és a kormány szerepkörének növelésével jár.
 
AEgykor pártaz elveitAmerikai ésDél értékeitdomináns nehézpolitikai összefoglalniereje volt, ma főképp északkeleten (a közép-atlanti államokban és nem[[Új-Anglia|Új-Angliában]]), mindegyikkela értNagy-tavak egyetpartján fekvő közép-nyugati államokban (Michiganben, Minnesotában, Illinois-ban) és a pártnyugati mindenparton tagjaerős a támogatottsága. A párt [[politikai platform]]japlatformja a delegáltak többségének véleményét tükrözi, és rendszerint nagy hatással van rá az év elnökjelöltjének személye.
 
===Liberálisok===
=== A Demokrata Párt állásfoglalása ===
{{Lásd még|Szociálliberalizmus}}
==== Költségvetés ====
 
[[Fájl:Eleanor Roosevelt at the Democratic Nationall Convention in Chicago, Illinois - NARA - 195997.jpg|thumb|left|[[Eleanor Roosevelt]] az Országos Demokrata Konvención, 1956-ban]]
 
A szociálliberális (modern liberális) és progresszív választók adják a Demokrata Párt szavazóbázisának többségét – ez a legnagyobb egységes demográfiai csoport a táboron belül. A 2012-es exit poll eredmények szerint a liberálisok alkotják az amerikai választóközönség 25%-át, az amerikai liberálisok 86%-a pedig a demokraták jelöltjét támogatta.<ref>{{cite news|url=http://elections.nytimes.com/2012/results/president/exit-polls |title=President Exit Polls - Election 2012 - NYTimes.com |publisher=Elections.nytimes.com |accessdate=2014-03-18}}</ref> A fehérgalléros, egyetemi végzettséggel rendelkező középosztálybeliek az 50-es évekig a republikánusokra voksoltak; ma ők alkotják a párt gerincét.<ref name="Judis, B. J. (July 11, 2003). The trouble with Howard Dean. ''Salon.com''.">{{cite web |last=Judis|first=John B.|title=The trouble with Howard Dean|work=Salon|publisher=Salon.com
|url=http://dir.salon.com/story/news/feature/2003/07/11/dean/index.html
|archiveurl=http://www.webcitation.org/690gHZnSX|archivedate=8 July 2012|date=11 July 2003
|accessdate=19 July 2007
}}</ref>
 
A liberálisok jelentős része az általános egészségbiztosítás mellett van, sokan pedig az egészségügy egypilléres finanszírozását tartják fontosnak. A katonai akciók helyett inkább a higgadt diplomáciát részesítik előnyben; támogatják az őssejtkutatást, az azonos neműek házasságát (melyet a [[Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága|Legfelsőbb Bíróság]] döntése 2015-ben legalizált az Egyesült Államok teljes területén) és az LMBT-jogokat (örökbefogadás, diszkriminációellenes törvények stb.); a környezetvédelem törvényi biztosítását és az abortuszjogok megőrzését. A bevándorlást, a kulturális sokszínűséget alapvetően pozitívnak tartják ― legtöbben a kulturális pluralizmus pártján állnak (ahol a bevándorlók ugyan megtartják saját kulturális identitásukat, azonban felveszik az amerikait is.) A párt liberális politikusai és szavazói megosztottak a szabadkereskedelmi egyezmények szükségességét illetően.
Ellenzik a védelmi kiadások növelését, valamint az állam és egyház összefonódását.<ref name="Pew Research Center.">{{cite web
|url=http://people-press.org/2005/05/10/beyond-red-vs-blue/
|title=Pew Research Center. (May 10, 2005). Beyond Red vs. Blue, p. 1 of 8
|archiveurl=http://www.webcitation.org/690fOpBzv|archivedate=8 July 2012
|accessdate=12 July 2007
}}</ref>
 
A Pew Kutatóközpont adatai szerint, ezen ideológiai csoport tagjainak 41%-a él jómódú háztartásban és 49%-uk rendelkezik felsőbb végzettséggel.<ref name="Pew Research Center."/><ref name="Kurtz, H. (March 29, 2005). College Faculties A Most Liberal Lot, Study Finds. ''The Washington Post''.">{{cite news
|title=College Faculties A Most Liberal Lot, Study Finds|last=Kurtz|first=Howard
|url=http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/articles/A8427-2005Mar28.html
|newspaper=The Washington Post|agency=Washingtonpost.com
|archiveurl=http://www.webcitation.org/690fkpwMr|archivedate=8 July 2012
|accessdate=2 July 2007
|date=March 29, 2005
}}</ref>
 
===Progresszívek===
[[Fájl:Elizabeth Warren Nov 2 2012.jpg|thumb|right|Elizabeth Warren, a progresszív demokraták egyik vezéralakja]]
A progresszív demokraták balra hajló, szakszervezet-párti tömb, mely régóta az üzleti világ erősebb szabályozásért, szociális-jóléti programokért, és a munkások jogaiért harcol.<ref>{{cite web|url=http://www.bartleby.com/65/pr/progrsvsm.html|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080629030845/http://www.bartleby.com/65/pr/progrsvsm.html|archivedate=2008-06-29|title=Progressivism|publisher=Web.archive.org|accessdate=19 January 2015}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www-personal.umd.umich.edu/~ppennock/Progressive%20Reforms.htm|title=Important Examples of Progressive Reforms|publisher=}}</ref> Jó részük az új baloldali demokrata jelölt, [[George McGovern]] dél-dakotai szenátor szellemi örököse; mások részt vettek [[Howard Dean]] volt vermonti kormányzó, [[Dennis Kucinich]] ohiói képviselő, és [[Bernie Sanders]] vermonti szenátor előválasztási kampányaiban. 2014-ben Elizabeth Warren massachusettsi szenátor meghatározta a „progresszivizmus 11 parancsolatát”, melyek között szerepel a nagyvállalati érdekek visszaszorítása, elérhető oktatás, kutatásfejlesztés, környezevédelem, hálózatsemlegesség, béremelés (a kiskeresetűeknek), a kollektív szerződéshez való jog, a szociális háló védelme, házassági egyenlőség, bevándorlási reform, valamint korlátlan hozzáférés reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz.<ref>{{cite web|url=http://www.nationaljournal.com/politics/elizabeth-warren-s-11-commandments-of-progressivism-20140718|title=Elizabeth Warren's 11 Commandments of Progressivism|work=www.nationaljournal.com}}</ref>
 
Hevesen ellenzik a politikai korrupciót, így választójogi reformot sürgetnek – többek között a kampányfinanszírozás átalakítását.<ref>{{cite web|url=http://www.pdacommunity.org/issues |title=Issues |publisher=Pdacommunity.org |accessdate=2014-03-18}}</ref> Sokuk a jövedelemi egyenlőtlenség ellen folytatott harcot nevezte meg fő prioritásnak.<ref>{{cite web|url=http://www.nationaljournal.com/magazine/the-invisible-primary-against-hillary-clinton-20140203|title=The Invisible Primary Against Hillary Clinton|work=www.nationaljournal.com}}</ref> A ''progresszív'' gyakran a ''liberális'' szinonímájaként használatos Amerikában, jóllehet a két csoport krédója több ponton különbözik egymástól.<ref name="huffingtonpost.com">{{cite news|url=http://www.huffingtonpost.com/david-sirota/whats-the-difference-betw_b_9140.html |title=David Sirota: What's the Difference Between a Liberal and a Progressive? |publisher=Huffingtonpost.com |accessdate=2014-03-18 |date=2005-10-19}}</ref>
 
A Progresszív Kongresszusi Választmány (''Congressinal Progressive Caucus'', CPC) a legnagyobb ilyen a képviselőházban, elnökei Keith Ellison (MN) és Raúl Grijalva (AR). Tagjai között van Dennis Kucinich (OH), John Conyers (MI), Jim McDermott (WA), John Lewis (GA), Barbara Lee (CA), a néhai Paul Wellstone szenátor (MN) és a független Bernie Sanders (VT).
 
=== A Demokrata Párt állásfoglalása ===
==== Költségvetés ====
A demokraták úgy gondolják, a nagy költségvetési hiány akadályozza a gazdasági fejlődést, a piac instabilitását okozza, és oda vezethet, hogy meg kell szüntetni egyes szolgáltatásokat vagy újabb jövedelemre kell szert tenni, rendszerint adóemeléssel.
 
==== A „[[Patriot Act]]” ====
A demokraták megszavazták a törvényt, azóta azonban a párttagok nagy része kifejezte aggodalmát a személyiségi jogok megsértése miatt. A Párt sikeresen megváltoztatta a Patriot Act egyes részeit, amelyek az egyéni jogokat veszélyeztették.
 
==== [[Azonos neműek házassága]] és [[a melegek jogaiLMBT]]-jogok ====
[[Fájl:Republican v Democrat Gallup 6-10.svg|right|thumb|A demokrata (kék szín) és republikánus (piros) támogatók megoszlása az Egyesült Államok szövetségi államaiban. A Gallup 2010-es felmérése alapján.]]
A Demokrata Pártot megosztja az azonos neműek házasságának kérdése. Egyes tagok legalizálni akarják a házasságot, mások az együttélést szorgalmazzák, megint mások pedig vallási okokból ellenzik. (2015-ben az Egyesült Államok egész területén legalizálódott az azonos neműek házasságkötése.) A legtöbben azonban egyetértenek azzal, hogy helytelen valakit hátrányosan megkülönböztetni a szexuális irányultsága alapján.
 
==== [[Terhességmegszakítás|Abortusz]] és a diszkrécióhozmagánélethez való jog ====
A Demokrata Párt állásfoglalását az abortusz ügyében összefoglalja a „biztonságos, törvényes és ritka” kifejezés. A legtöbb demokrata a [[Roe kontra Wade]] ítélet alapján (melyet a Legfelsőbb Bíróság [[1973]]-ban hozott) támogatja a nők abortuszhoz való jogát, és úgy vélik, a nőknek joguk van a kormány beavatkozása nélkül dönteni. Több demokrata úgy véli, a szegényebb nőknek joguk van hozzá, hogy a társadalombiztosítás állja az abortusz költségét.
 
A párt a témában egyre inkább középre sodródott. Egyes párttagok olyan programokat támogatnak, melyek igyekeznek csökkenteni az abortuszok számát, de azon igyekeznek, hogy az abortusz törvényes és mindenki által elérhető maradjon. 2000-es és 2004-es programjuk alapján az abortuszok számát azzal igyekeznek csökkenteni, hogy igyekeznek terjeszteni a tudást a fogamzásgátlásról, és szorgalmazzák az örökbeadást. [[New York állam]] szenátora, [[Hillary Clinton]] 2005 elején azt nyilatkozta, a szembenálló feleknek közös alapot kellene találniuk a nemkívánt terhességek megelőzésére, hogy így csökkenthető legyen az abortuszok száma.{{refhely|nytimes 2005}}
 
==== Bűnözés és fegyvertartási jog ====
A demokraták gyakran foglalkoznak a bűnmegelőzéssel, és úgy gondolják, a megelőző intézkedések sikeresek, azonkívül sok rendőrségre és az orvosi ellátásra költött pénzt megspórolnak. Igyekeznek növelni a rendőrök számát. 2000-es és 2004-es programjuk alatt igyekeztek felszámolni a bűnbandákat és a [[drogcsempészet]]et. Ezen kívül foglalkoztak a háztartáson belüli erőszak kérdésével is.
 
A gyilkosságok csökkentése érdekében a Demokrata Párt az elmúlt száz évben különböző intézkedésekkel igyekezett korlátozni a fegyvertartáshoz való jogot. Ezek közül a leghíresebbek a [[National Firearms Act of 1934]] (aláírta: [[Franklin D. Roosevelt]]), az 1939-es fegyvertartási törvény (szintén F. D. Roosevelt idején), az [[1968-as törvény a fegyvertartási jogról]] (melyet Dodd szenátor terjesztett elő és [[Edward Kennedy]] szenátor támogatott), az 1993-as Brady Bill (aláírta: [[Bill Clinton]]) és az 1994-es Bűnmegelőzési Törvény (szintén Clinton alatt). Több demokrata azonban – különösen a vidéken, Délen és Nyugaton élők – kevesebb korlátozást szeretnének ebben az ügyben. A 2004-es programban a témával foglalkozó egyetlen kijelentés az 1994-es, támadófegyvereket tiltó rendelkezés megújítását kérte.
 
==== Diszkrimináció ====
A demokraták egyenlő munkavállalási jogokat szeretnének biztosítani minden amerikainak nemre, korra, fajra, nemi identitástudatra, vallásra, hitre vagy származásra való tekintet nélkül.
 
A Demokrata Párt támogatja pozitív diszkriminációt ''(affirmative action)'' a múltbeli diszkrimináció jóvátételéért, és hogy biztosítsa, mindenkinek egyenlő esélye van az álláshoz jutáshoz, függetlenül a származásától vagy nemétől. A demokraták támogatják az [[Americans with Disabilities Act]] törvényt is, ami tiltja a testi vagy szellemi fogyatékosság alapján történő diszkriminációt.
 
==== Környezetvédelem ====
A Demokrata Párt támogatja a környezetvédelmet, a természeti erőforrások védelmét és a környezetszennyezés elleni törvényeket.
 
==== Egészségügy és [[egészségbiztosítás]] ====
A demokraták elérhető árú és minőségi egészségügyi ellátást szeretnének biztosítani minden állampolgárnak, és úgy érzik, a kormány hatáskörét ki kellene terjeszteni az ügyben. Sok demokrata támogatna egy országos egészségbiztosítási rendszert válaszként az egészségügyi szolgáltatások egyre emelkedő árára. [[Edward Kennedy]] szenátor nemrég jelentette ki, hogy szükség lenne egy „Orvosi ellátást mindenkinek” programra, a párt történetében pedig már [[Harry S. Truman]] elnök is felvetette az országos egészségbiztosítási rendszer szükségességét (a [[Fair Deal]] program részeként), de az Amerikai Orvosszövetség megakadályozta ennek valóra váltásában.
 
47

szerkesztés