Egykor a [[klasszikus liberalizmus]], valamint bizonyos mértékig a [[libertarianizmus]] amerikai bölcsőjeként tekintettek rá, azonban az 1930-as évektől kezdve egy balközép, [[Szociálliberalizmus|szociálliberális]] platformra helyezkedett<ref name="sarnold">{{cite book |last=Arnold |first=N. Scott |title=Imposing values: an essay on liberalism and regulation |publisher=Oxford University Press |year=2009 |location=Florence |isbn=0-495-50112-3 | page = 3 |quote=''Modern liberalism occupies the left-of-center in the traditional political spectrum and is represented by the Democratic Party in the United States.''}}</ref>, támogatva a társadalmi igazságosság eszményét és a vegyes gazdaságot.<ref name="egrigsby">{{cite book |last=Grigsby |first=Ellen|title=Analyzing Politics: An Introduction to Political Science |publisher=Cengage Learning |year=2008 |location=Florence |isbn=0-495-50112-3 | pages = 106–107 |quote=''In the United States, the Democratic Party represents itself as the liberal alternative to the Republicans, but its liberalism is for the most the later version of liberalism—modern liberalism.''}}</ref> A demokraták modern liberális filozófiája a jóléti állam mellett<ref name="Larry E. Sullivan 2009 p 291">Larry E. Sullivan. ''The SAGE glossary of the social and behavioral sciences'' (2009) p 291, "This liberalism favors a generous welfare state and a greater measure of social and economic equality. Liberty thus exists when all citizens have access to basic necessities such as education, health care, and economic opportunities."</ref> kiáll a társadalmi és gazdasági egyenlőségért, a vegyes gazdaságot pedig kormányzati beavatkozásokkal és piaci szabályozással kívánja létrehozni.<ref name="jlevy">{{cite book |last=Levy |first= Jonah |title=The state after statism: new state activities in the age of liberalization |publisher=Harvard University Press |year=2006 |location=Florence |isbn=0-495-50112-3 | page = 198 |quote=''In the corporate governance area, the center-left repositioned itself to press for reform. The Democratic Party in the United States used the postbubble scandals and the collapse of share prices to attack the Republican Party ... Corporate governance reform fit surprisingly well within the contours of the center-left ideology. The Democratic Party and the SPD have both been committed to the development of the regulatory state as a counterweight to managerial authority, corporate power, and market failure.''}}</ref> Ezen állami beavatkozások, úgymint a szociális programok, a szakszervezetek támogatása, lépések az általános egészségbiztosítás és az esélyegyenlőség megteremtése felé, a fogyasztó-, illetve környezetvédelem együtt alkotják a párt gazdaságpolitikai elképzeléseinek magját.<ref>[http://economics.about.com/od/howtheuseconomyworks/a/mixed_economy.htm A Mixed Economy] retrieved: December 2014</ref>
A [[20. század]] első harmadáig létezett egy konzervatív, szabadkereskedelmet pártoló (Bourbon-demokraták, később konzervatív demokraták) és a 60-as évekig egy konzervatív-populista (elsősorban az afroamerikaiak szegregációját fenntartani kívánó) szárnya (déli demokraták, ''Southern Democrats''), előbbi az európai etnikumok, döntően a katolikusok, utóbbi a fehér, vidéki és déli evangélista protestánsok között volt népszerű. Roosevelt 1932-es megválasztásával, és a szociálliberális irányvonal előtérbe kerülésével az üzletpárti szárny visszaszorult; a déli fehérek pedig az [[1960-as évek|60-as]]–[[1990-es évek|90-es évek]] között átpártoltak a republikánusokhoz. Ma a két kongresszusi választmánytválasztmány főképp progresszívekprogresszívekből és centristákcentristákból alkotjákáll<ref name="jhale">{{cite book |last=Hale |first= John |title=The Making of the New Democrats |publisher= Political Science Quarterly |year=1995 |location= New York City|isbn= | page = 229 |quote=''Second, insofar as Democrats in Congress are roughly split into liberal and centrist wings''}}</ref>, egy elhanyagolható konzervatív kisebbség mellett.
A demokraták ezidáig 15 elnököt adtak: az első [[Andrew Jackson]] volt 1829 és 1837 között, a legutolsó pedig a jelenlegi, [[Barack Obama]], az első afroamerikai elnök, aki 2009-ben lépett hivatalba.
„Az élő szamár elrúgja a döglött oroszlánt” (Thomas Nast rajza, ''Harper's Weekly'', [[1870]])]]
Az 1890-es évektől kezdve a Demokrata Párt egyre inkább progresszív és liberális álláspontot kezdett elfoglalni (a ''liberális'' kifejezés ez esetben [[Szociálliberalizmus|modern liberalizmust]] jelent, a [[Klasszikus liberalizmus|klasszikus]]/[[Neoliberalizmus|gazdasági liberalizmussal]] szemben). Alapításakor az agrárizmust és a [[Andrew Jackson|jacksoni demokráciát]] támogatta.<ref>John Ashworth, ''"Agrarians" & "aristocrats": Party political ideology in the United States, 1837–1846''(1983)</ref> A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a párt minden szocio- és etnoökonómiai csoportban jelentős vonzerővel bír.<ref name="CNN. (2000). Exit Poll.">{{cite news
A Demokrata Párt politikai nézetei az Egyesült Államok [[Progresszivizmus az Egyesült Államokban|progresszív hagyományaiban]] gyökereznek. A párt által gyakorolt progresszivizmust gyakran [[Amerikai liberalizmus|modern liberalizmusnak]] hívják, nemzetközi kontextusban gyakran [[szociálliberalizmus]]nak, hogy megkülönböztessék a [[klasszikus liberalizmus]]tól.
|url=http://www.cnn.com/ELECTION/2000/results/index.epolls.html
Egyesült államokbeli vonatkozásban baloldali párt.
|title=CNN. (2000). Exit Poll
|accessdate=2007-07-11
|archiveurl = https://web.archive.org/web/20070630063715/http://www4.cnn.com/ELECTION/2000/results/index.epolls.html <!-- Bot retrieved archive --> |archivedate = 2007-06-30}}</ref><ref name="CNN. (2004). Exit Poll.">{{cite news
|url=http://www.cnn.com/ELECTION/2004/pages/results/states/US/P/00/epolls.0.html
|title=CNN. (2004). Exit Poll
|accessdate=2007-07-11
}}</ref><ref name="CNN. (2006). Exit Poll.">{{cite news
|url=http://www.cnn.com/ELECTION/2006/pages/results/states/US/H/00/epolls.0.html
|title=CNN. (2006). Exit Poll
|accessdate=2007-07-11
}}</ref>
Történelmileg elsősorban a farmereket, munkásokat, szakszervezeteket, vallási kisebbségeket képviselte; ellenezte a szabályozatlan gazdaságot és pénzügyeket, emellett a progresszív jövedelemadót is támogatta. Külpolitikájára az internacionalizmus volt jellemző (beleértve az intervencionizmust is) 1913-tól egészen a 60-as évek közepéig. A 30-as évektől kezdve mindinkább a szegénység csökkentése érdekében indított jóléti programok híve lett. Létezett egy konzervatív, üzletpárti belső csoportja (melynek [[Grover Cleveland]] és [[Al Smith |Al Smith]] voltak a jelképei), illetve egy déli populista frakció, mely a [[Lyndon B. Johnson|Lyndon Johnson]] által 1964-ben aláírt polgárjogi törvény hatályba lépése után lassan széthullott. A párt liberalizmusát jelentősen befolyásolta a szakszervezeti mozgalom (mely 1936–1952 között élte fénykorát), és az afroamerikaiak mind nagyobb arányú részvétele a polgárjogok kiterjesztését követően. Az 1970-es évek óta a környezetvédelem is kiemelten fontos a demokraták számára. Theodore Caplow és társai úgy érvelnek „a Demokrata Párt politikája a balközép irányból elmozdult a centrum felé, majd tovább haladt a jobbközép felé az 70-es, 80-as években.”<ref>{{cite book|author1=Theodore Caplow|author2=Howard M. Bahr|author3=Bruce A. Chadwick|author4=John Modell|title=Recent Social Trends in the United States, 1960-1990|url=http://books.google.com/books?id=gwBvm8aF2bsC&pg=PA337|year=1994|publisher=McGill-Queen's Press |page=337}} Hozzáteszik: „A Republikánus Párt jobbközépről a centrum felé mozdult a 40-es, 50-es években, majd újra a jobboldalra pozícionálta magát.” </ref>
A párt szorgalmazza a személyi szabadságjogokat, egyenlő jogokat és lehetőségeket, és a kormány beavatkozásával szabályozott szabad vállalkozásokat. A Párt szerint a kormány fontos szerepet kell hogy játsszon a szegénység és a társadalmi igazságtalanságok enyhítésében, akkor is, ha ez [[progresszív adóztatás]]sal és a kormány szerepkörének növelésével jár.
AEgykor pártaz elveitAmerikai ésDél értékeitdomináns nehézpolitikai összefoglalniereje volt, ma főképp északkeleten (a közép-atlanti államokban és nem[[Új-Anglia|Új-Angliában]]), mindegyikkela értNagy-tavak egyetpartján fekvő közép-nyugati államokban (Michiganben, Minnesotában, Illinois-ban) és a pártnyugati mindenparton tagjaerős a támogatottsága. A párt [[politikai platform]]japlatformja a delegáltak többségének véleményét tükrözi, és rendszerint nagy hatással van rá az év elnökjelöltjének személye.
===Liberálisok===
=== A Demokrata Párt állásfoglalása ===
▼
{{Lásd még|Szociálliberalizmus}}
[[Fájl:Eleanor Roosevelt at the Democratic Nationall Convention in Chicago, Illinois - NARA - 195997.jpg|thumb|left|[[Eleanor Roosevelt]] az Országos Demokrata Konvención, 1956-ban]]
A szociálliberális (modern liberális) és progresszív választók adják a Demokrata Párt szavazóbázisának többségét – ez a legnagyobb egységes demográfiai csoport a táboron belül. A 2012-es exit poll eredmények szerint a liberálisok alkotják az amerikai választóközönség 25%-át, az amerikai liberálisok 86%-a pedig a demokraták jelöltjét támogatta.<ref>{{cite news|url=http://elections.nytimes.com/2012/results/president/exit-polls |title=President Exit Polls - Election 2012 - NYTimes.com |publisher=Elections.nytimes.com |accessdate=2014-03-18}}</ref> A fehérgalléros, egyetemi végzettséggel rendelkező középosztálybeliek az 50-es évekig a republikánusokra voksoltak; ma ők alkotják a párt gerincét.<ref name="Judis, B. J. (July 11, 2003). The trouble with Howard Dean. ''Salon.com''.">{{cite web |last=Judis|first=John B.|title=The trouble with Howard Dean|work=Salon|publisher=Salon.com
|url=http://dir.salon.com/story/news/feature/2003/07/11/dean/index.html
|archiveurl=http://www.webcitation.org/690gHZnSX|archivedate=8 July 2012|date=11 July 2003
|accessdate=19 July 2007
}}</ref>
A liberálisok jelentős része az általános egészségbiztosítás mellett van, sokan pedig az egészségügy egypilléres finanszírozását tartják fontosnak. A katonai akciók helyett inkább a higgadt diplomáciát részesítik előnyben; támogatják az őssejtkutatást, az azonos neműek házasságát (melyet a [[Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága|Legfelsőbb Bíróság]] döntése 2015-ben legalizált az Egyesült Államok teljes területén) és az LMBT-jogokat (örökbefogadás, diszkriminációellenes törvények stb.); a környezetvédelem törvényi biztosítását és az abortuszjogok megőrzését. A bevándorlást, a kulturális sokszínűséget alapvetően pozitívnak tartják ― legtöbben a kulturális pluralizmus pártján állnak (ahol a bevándorlók ugyan megtartják saját kulturális identitásukat, azonban felveszik az amerikait is.) A párt liberális politikusai és szavazói megosztottak a szabadkereskedelmi egyezmények szükségességét illetően.
Ellenzik a védelmi kiadások növelését, valamint az állam és egyház összefonódását.<ref name="Pew Research Center.">{{cite web
|url=http://people-press.org/2005/05/10/beyond-red-vs-blue/
|title=Pew Research Center. (May 10, 2005). Beyond Red vs. Blue, p. 1 of 8
|archiveurl=http://www.webcitation.org/690fOpBzv|archivedate=8 July 2012
|accessdate=12 July 2007
}}</ref>
A Pew Kutatóközpont adatai szerint, ezen ideológiai csoport tagjainak 41%-a él jómódú háztartásban és 49%-uk rendelkezik felsőbb végzettséggel.<ref name="Pew Research Center."/><ref name="Kurtz, H. (March 29, 2005). College Faculties A Most Liberal Lot, Study Finds. ''The Washington Post''.">{{cite news
|title=College Faculties A Most Liberal Lot, Study Finds|last=Kurtz|first=Howard
|url=http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/articles/A8427-2005Mar28.html
|newspaper=The Washington Post|agency=Washingtonpost.com
|archiveurl=http://www.webcitation.org/690fkpwMr|archivedate=8 July 2012
|accessdate=2 July 2007
|date=March 29, 2005
}}</ref>
===Progresszívek===
[[Fájl:Elizabeth Warren Nov 2 2012.jpg|thumb|right|Elizabeth Warren, a progresszív demokraták egyik vezéralakja]]
A progresszív demokraták balra hajló, szakszervezet-párti tömb, mely régóta az üzleti világ erősebb szabályozásért, szociális-jóléti programokért, és a munkások jogaiért harcol.<ref>{{cite web|url=http://www.bartleby.com/65/pr/progrsvsm.html|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080629030845/http://www.bartleby.com/65/pr/progrsvsm.html|archivedate=2008-06-29|title=Progressivism|publisher=Web.archive.org|accessdate=19 January 2015}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www-personal.umd.umich.edu/~ppennock/Progressive%20Reforms.htm|title=Important Examples of Progressive Reforms|publisher=}}</ref> Jó részük az új baloldali demokrata jelölt, [[George McGovern]] dél-dakotai szenátor szellemi örököse; mások részt vettek [[Howard Dean]] volt vermonti kormányzó, [[Dennis Kucinich]] ohiói képviselő, és [[Bernie Sanders]] vermonti szenátor előválasztási kampányaiban. 2014-ben Elizabeth Warren massachusettsi szenátor meghatározta a „progresszivizmus 11 parancsolatát”, melyek között szerepel a nagyvállalati érdekek visszaszorítása, elérhető oktatás, kutatásfejlesztés, környezevédelem, hálózatsemlegesség, béremelés (a kiskeresetűeknek), a kollektív szerződéshez való jog, a szociális háló védelme, házassági egyenlőség, bevándorlási reform, valamint korlátlan hozzáférés reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz.<ref>{{cite web|url=http://www.nationaljournal.com/politics/elizabeth-warren-s-11-commandments-of-progressivism-20140718|title=Elizabeth Warren's 11 Commandments of Progressivism|work=www.nationaljournal.com}}</ref>
Hevesen ellenzik a politikai korrupciót, így választójogi reformot sürgetnek – többek között a kampányfinanszírozás átalakítását.<ref>{{cite web|url=http://www.pdacommunity.org/issues |title=Issues |publisher=Pdacommunity.org |accessdate=2014-03-18}}</ref> Sokuk a jövedelemi egyenlőtlenség ellen folytatott harcot nevezte meg fő prioritásnak.<ref>{{cite web|url=http://www.nationaljournal.com/magazine/the-invisible-primary-against-hillary-clinton-20140203|title=The Invisible Primary Against Hillary Clinton|work=www.nationaljournal.com}}</ref> A ''progresszív'' gyakran a ''liberális'' szinonímájaként használatos Amerikában, jóllehet a két csoport krédója több ponton különbözik egymástól.<ref name="huffingtonpost.com">{{cite news|url=http://www.huffingtonpost.com/david-sirota/whats-the-difference-betw_b_9140.html |title=David Sirota: What's the Difference Between a Liberal and a Progressive? |publisher=Huffingtonpost.com |accessdate=2014-03-18 |date=2005-10-19}}</ref>
A Progresszív Kongresszusi Választmány (''Congressinal Progressive Caucus'', CPC) a legnagyobb ilyen a képviselőházban, elnökei Keith Ellison (MN) és Raúl Grijalva (AR). Tagjai között van Dennis Kucinich (OH), John Conyers (MI), Jim McDermott (WA), John Lewis (GA), Barbara Lee (CA), a néhai Paul Wellstone szenátor (MN) és a független Bernie Sanders (VT).
▲=== A Demokrata Párt állásfoglalása
===
A demokraták úgy gondolják, a nagy költségvetési hiány akadályozza a gazdasági fejlődést, a piac instabilitását okozza, és oda vezethet, hogy meg kell szüntetni egyes szolgáltatásokat vagy újabb jövedelemre kell szert tenni, rendszerint adóemeléssel.
==== A „[[Patriot Act]]” ====
A demokraták megszavazták a törvényt, azóta azonban a párttagok nagy része kifejezte aggodalmát a személyiségi jogok megsértése miatt. A Párt sikeresen megváltoztatta a Patriot Act egyes részeit, amelyek az egyéni jogokat veszélyeztették.
==== [[Azonos neműek házassága]] és [[a melegek jogaiLMBT]]-jogok ====
[[Fájl:Republican v Democrat Gallup 6-10.svg|right|thumb|A demokrata (kék szín) és republikánus (piros) támogatók megoszlása az Egyesült Államok szövetségi államaiban. A Gallup 2010-es felmérése alapján.]]
A Demokrata Pártot megosztja az azonos neműek házasságának kérdése. Egyes tagok legalizálni akarják a házasságot, mások az együttélést szorgalmazzák, megint mások pedig vallási okokból ellenzik. (2015-ben az Egyesült Államok egész területén legalizálódott az azonos neműek házasságkötése.) A legtöbben azonban egyetértenek azzal, hogy helytelen valakit hátrányosan megkülönböztetni a szexuális irányultsága alapján.
==== [[Terhességmegszakítás|Abortusz]] és a diszkrécióhozmagánélethez való jog ====
A Demokrata Párt állásfoglalását az abortusz ügyében összefoglalja a „biztonságos, törvényes és ritka” kifejezés. A legtöbb demokrata a [[Roe kontra Wade]] ítélet alapján (melyet a Legfelsőbb Bíróság [[1973]]-ban hozott) támogatja a nők abortuszhoz való jogát, és úgy vélik, a nőknek joguk van a kormány beavatkozása nélkül dönteni. Több demokrata úgy véli, a szegényebb nőknek joguk van hozzá, hogy a társadalombiztosítás állja az abortusz költségét.
A párt a témában egyre inkább középre sodródott. Egyes párttagok olyan programokat támogatnak, melyek igyekeznek csökkenteni az abortuszok számát, de azon igyekeznek, hogy az abortusz törvényes és mindenki által elérhető maradjon. 2000-es és 2004-es programjuk alapján az abortuszok számát azzal igyekeznek csökkenteni, hogy igyekeznek terjeszteni a tudást a fogamzásgátlásról, és szorgalmazzák az örökbeadást. [[New York állam]] szenátora, [[Hillary Clinton]] 2005 elején azt nyilatkozta, a szembenálló feleknek közös alapot kellene találniuk a nemkívánt terhességek megelőzésére, hogy így csökkenthető legyen az abortuszok száma.{{refhely|nytimes 2005}}
==== Bűnözés és fegyvertartási jog ====
A demokraták gyakran foglalkoznak a bűnmegelőzéssel, és úgy gondolják, a megelőző intézkedések sikeresek, azonkívül sok rendőrségre és az orvosi ellátásra költött pénzt megspórolnak. Igyekeznek növelni a rendőrök számát. 2000-es és 2004-es programjuk alatt igyekeztek felszámolni a bűnbandákat és a [[drogcsempészet]]et. Ezen kívül foglalkoztak a háztartáson belüli erőszak kérdésével is.
A gyilkosságok csökkentése érdekében a Demokrata Párt az elmúlt száz évben különböző intézkedésekkel igyekezett korlátozni a fegyvertartáshoz való jogot. Ezek közül a leghíresebbek a [[National Firearms Act of 1934]] (aláírta: [[Franklin D. Roosevelt]]), az 1939-es fegyvertartási törvény (szintén F. D. Roosevelt idején), az [[1968-as törvény a fegyvertartási jogról]] (melyet Dodd szenátor terjesztett elő és [[Edward Kennedy]] szenátor támogatott), az 1993-as Brady Bill (aláírta: [[Bill Clinton]]) és az 1994-es Bűnmegelőzési Törvény (szintén Clinton alatt). Több demokrata azonban – különösen a vidéken, Délen és Nyugaton élők – kevesebb korlátozást szeretnének ebben az ügyben. A 2004-es programban a témával foglalkozó egyetlen kijelentés az 1994-es, támadófegyvereket tiltó rendelkezés megújítását kérte.
==== Diszkrimináció ====
A demokraták egyenlő munkavállalási jogokat szeretnének biztosítani minden amerikainak nemre, korra, fajra, nemi identitástudatra, vallásra, hitre vagy származásra való tekintet nélkül.
A Demokrata Párt támogatja pozitív diszkriminációt ''(affirmative action)'' a múltbeli diszkrimináció jóvátételéért, és hogy biztosítsa, mindenkinek egyenlő esélye van az álláshoz jutáshoz, függetlenül a származásától vagy nemétől. A demokraták támogatják az [[Americans with Disabilities Act]] törvényt is, ami tiltja a testi vagy szellemi fogyatékosság alapján történő diszkriminációt.
==== Környezetvédelem ====
A Demokrata Párt támogatja a környezetvédelmet, a természeti erőforrások védelmét és a környezetszennyezés elleni törvényeket.
==== Egészségügy és [[egészségbiztosítás]] ====
A demokraták elérhető árú és minőségi egészségügyi ellátást szeretnének biztosítani minden állampolgárnak, és úgy érzik, a kormány hatáskörét ki kellene terjeszteni az ügyben. Sok demokrata támogatna egy országos egészségbiztosítási rendszert válaszként az egészségügyi szolgáltatások egyre emelkedő árára. [[Edward Kennedy]] szenátor nemrég jelentette ki, hogy szükség lenne egy „Orvosi ellátást mindenkinek” programra, a párt történetében pedig már [[Harry S. Truman]] elnök is felvetette az országos egészségbiztosítási rendszer szükségességét (a [[Fair Deal]] program részeként), de az Amerikai Orvosszövetség megakadályozta ennek valóra váltásában.