„Forradalmi törvényszékek (1919)” változatai közötti eltérés

Nincs szerkesztési összefoglaló
"''A [[Vörös Hadsereg (magyar)|vörös hadsereg]] forradalmi fegyelmét sértő katonai bűntettek felett forradalmi katonai törvényszékek ítélnek.''" Minden dandár, illetve hadosztály székhelyén fel kellett állítani ilyet, a választás módja, illetve a törvényszék összetétele megfelelt a nem katonai törvényszékekének.
 
A rendelet alapján az alábbiak számítanak [[Büntetőjog különös rész#A katonai bűncselekmények|bűntettnek]]:
* Belső vagy külső ellenséggel való összejátszás, egyetértés.
* Az ellenség [[Kémkedés (bűncselekmény)|kémkedéssel]], vagy egyéb szolgáltatással való támogatása.
* Fegyverfogás bajtársra, a felettesi parancsnak való ellenszegülés.
* Őrszolgálati, vagy egyéb kötelesség megszegése.
* Az ellenség előtt tanúsított gyáva viselkedés.
* Katonatárs árulásra, szolgálati kötelesség megszegésére, szökésre[[Szökés (bűntett)|szökés]]re, lázadásra[[lázadás]]ra való csábítás.
* A felsorolt [[Bűncselekmény|bűntettek]] valamelyikének [[Kísérlet (büntetőjog)|megkísérlése]].
* Részvétel olyan egyesülésben, összebeszélésben, [[Előkészület|melynek célja]] az előbb említett bűntettek valamelyike.
 
A rendelet alapján halálbüntetés csak akkor volt kiszabható, ha "''a bűntett a [[Vörös Hadsereg (magyar)|vörös hadsereg]] forradalmi fegyelmét vagy a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] érdekét súlyosabban sérti vagy közvetlen veszélyezteti.''" A forradalmi katonai törvényszékek eljárására nézve továbbá az 1919. március 26-i IV. számú rendeletben foglaltak voltak az irányadók.