„Izovajsav” változatai közötti eltérés

Mesterségesen előállítható az [[izobutironitril]] lúgos közegben végzett [[hidrolízis]]ével, [[izobutanol]] [[kálium-dikromát]]tal és [[kénsav]]val történő oxidálásával vagy [[nátrium]] [[higany|amalgám]] és [[metakrilsav]] reagáltatásával.<ref>{{cite journal| author=I. Pierre and E. Puchot | title = New Studies on Valerianic Acid and its Preparation on a Large Scale |journal=Ann. de chim. et de phys. |year=1873 |volume=28 |pages=366}}</ref> Közönséges körülmények között egy kellemetlen szagú folyadék. Forráspontja 155 °C, fajsúlya 0.,9697 (0 °C-on). Ha [[krómsav]] oldatával hevítik 140 °C-on, [[aceton]]ra bomlik [[szén-dioxid]] képződése mellett. [[Kálium-permanganát]] α-hidroxiizovajsavvá oxidálja, melynek képlete (CH3)2-C(OH)-COOH. Sói jobban oldódnak vízben, mint a vajsav sói.

Egyes baktériumok a cukor lebontásával állítanak elő izovajsavat, ezt a folyamatot használják fel a kereskedelmi célú előállítására.<ref>{{cite web|title=Biological pathways to produce methacrylate|url=http://www.license.umn.edu/Products/Biological-Pathways-Produce-Isobutyric-Acid-Using-Renewable-Resources__20110077.aspx}}</ref>