Wikipédia

„Rijswijki béke” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KasparBot (vitalap | szerkesztései)
13 719 szerkesztés
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information
a Szám és névelő egyeztetése, lásd: WP:BÜ, egyéb apróság AWB
20. sor:
{{XIV. Lajos háborúi}}
 
A '''rijswijki békeszerződések''', amelyeket [[1697]]. [[szeptember 20.]] és [[október 30.]] között kötöttek meg a hollandiai [[Rijswijk]] városban, lezárták aaz 1688–1697 között 9 éven át pusztító [[pfalzi örökösödési háború]]t (más neveken: az augsburgi liga háborúját, vagy a Nagy Szövetség háborúját). A békeszerződéseket egyfelől [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] [[Franciaország]]a, másfelől az ellene szervezett ''[[augsburgi liga]]'' (illetve a belőle [[1689]]-ben alakult [[Nagy Szövetség]]) tagjai: a [[Német-római Birodalom]], a [[Hollandia|Holland Egyesült Tartományok]], [[Anglia]], [[Spanyolország]], a [[Savoyai Hercegség]] és [[Svédország]] képviselői kötötték meg. Francia forrásokra támaszkodó dokumentumok a '''ryswicki béke''' vagy '''ryswycki béke''' kifejezést használják, Rijswijk város francia névalakjával.
 
== Előzmények ==
28. sor:
 
== A béketárgyalások ==
A béketárgyalások 1679 májusában kezdődtek. Franciaország képviselőinek szállása [[Hága|Hágában]] volt, a szövetséges delegátusok [[Delft]]ben laktak. A tárgyalások a két város között fekvő rijswijki „Huis Ter Nieuwburg” nevű palotában folytak, itt került sor később a békeszerződések aláírására is. Az ellentétek olyan erősek voltak, hogy a megbeszélések első heteiben semmilyen közeledést nem tudtak elérni. Júniusban a két legfontosabb irányító személy, [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos francia]] és [[III. Vilmos angol király|III. (Orániai) Vilmos angol király]] megegyeztek, hogy mindketten kijelölnek egy-egy személyes főmegbízottat, akik a legszűkebb körben, bizalmasan tárgyalnak egymással. Az angol király kiválasztott főtárgyalója a németalföldi születésű [[William Bentinck]] ''(Hans Willem Bentinck)'' volt, Portland [[earl]]je (1649–1709). A francia király főmegbízottja [[Louis-François de Boufflers]] herceg volt, Cagny grófja, Franciaország marsallja (1644–1711). A két diplomata hamarosan kidolgozta a megegyezések fő feltételeit, de ezt a két Habsburg uralkodó, [[I. Lipót magyar király|I. Lipót császár]] és [[II. Károly spanyol király]] mereven elutasította. A további egyezkedések során Spanyolország viszonylag hamar engedett, és szeptember 20-án aláírhatták az első három békemegállapodást.
 
<center><gallery>
40. sor:
A rijswijki szerződések rendszere több, egymáshoz kapcsolódó, külön két- vagy háromoldalú szerződésekből állt össze, amelyek mindegyikét a hadviselő felek kötötték egymással:
=== A francia–angol szerződés ===
Az első szerződést [[1697]]. [[szeptember 20.|szeptember 20-án]] [[Franciaország]] és [[Anglia]] képviselői írták alá. Ez rögzítette, hogy megszűnik a két fél között a háborús állapot, amelynek okozójaként Franciaországot jelölték meg. Mindkét fél visszaadja a másik féltől elhódított területeket. Franciaország visszakapta a [[Kanada]] partjai előtt fekvő [[Új-Skócia|Nouvelle-Écosse]] ''(Új-Skócia)'' szigetét.
 
XIV. Lajos emellett elismerte [[III. Vilmos angol király|Orániai Vilmost]] Anglia királyának. (Oránia Hercege III. Vilmos néven a háború kitörése után, 1688-ban lépett Anglia, és 1689-ben [[Skócia]] trónjára.) XIV. Lajos a szerződésben ígéretet tett, hogy nem tesz ellenséges lépéseket III. Vilmos királyságai ellen, és nem támogatja tovább Vilmos katolikus ellenfelét, [[II. Jakab angol király|VII. Jakab skót király]]t.
 
=== A francia–holland szerződés ===
A második szerződést [[1697]]. [[szeptember 20.|szeptember 20-án]] [[Franciaország]] és [[Hollandia]] képviselői írták alá. Ez is intézkedett a háborús állapot befejezéséről, és szintén Franciaországot jelölte meg a háború okozójaként. Mindkét fél kölcsönösen lemondott egymással szembeni korábbi és újabb keletű területi igényeiről. Hollandia kötelezte magát, hogy {{formatnum:16000}} [[pagoda (pénznem)|pagoda]]<ref>[[Pagoda (pénznem)|Pagoda]]: az indiai brit, francia és holland gyarmatokon használatos arany váltópénz [http://www.australian-threepence.com/blog/2008/12/proclamation-coin-indian-gold-pagoda.html] </ref> váltságdíj kifizetése ellenében visszaadja Franciaországnak az elfoglalt [[Puduccseri|Pondichéry]] (ma: Puduccseri) gyarmatot, [[India]] délkeleti partvidékén). A két fél kereskedelmi megállapodást is kötött egymással.
 
Hollandia jogot szerzett, hogy saját helyőrségeket állomásoztasson a franciák által a [[Dél-Németalföld|Spanyol-Németalföld]]től elfoglalt, és a spanyoloknak visszaszolgáltatott [[Namur (település)|Namur]] és [[Ypres]] ''(Ieper)'' erődítményeiben.
66. sor:
Érvénytelenítették a nijmegeni békeszerződésnek azt a rendelkezését, amely szerint a Franciaország és a vele „egyesített”, de birodalmi területen fekvő enklávék között a francia hadsereg és az utánpótlás mozgását korlátlanul biztosítani kell. A rijswijki szerződés a francia csapatok belépését birodalmi területre előzetes bejelentéshez kötötte, és az átvonuló csapatoknak és szekéroszlopoknak a birodalmi megbízottak által kijelölt legrövidebb útvonalat használva, a lehető leggyorsabban el kellett hagyniuk a Birodalom területét.
 
A [[Lotaringiai Hercegség]] és [[Bar Hercegség]]ét, amelyeket XIV. Lajos már csaknem három évtizede, 1670 óta tartott megszállva, a békeszerződés értelmében vissza kellett adnia jogos uralkodójának, [[I. Lipót lotaringiai herceg|Lipót József lotaringiai herceg]]nek, az 1690-ben elhunyt [[V. Károly lotaringiai herceg]], császári hadvezér fiának. (XIV. Lajos mindenesetre kikötötte, hogy a francia haderő bármikor átvonulhasson a hercegségek területén). ([[Habsburg Eleonóra lengyel királyné|Eleonóra Mária Jozefa főhercegnő]], V. Károly herceg özvegye, aki egész életében azért harcolt, hogy fiát visszahelyezzék a XIV. Lajos által elorzott apai örökségébe, végre elérte célját, de alig néhány nappal a szerződés ratifikálása után, 1697. december 17-én elhunyt.)
 
A szerződésben XIV. Lajos kötelezte magát, hogy nem avatkozik a [[Kölni Érsekség]] (választófejedelemség) ügyeibe. Visszahelyezték Köln érseki székébe [[XI. Ince pápa|az előző pápa]] által 1688-ban kinevezett, de a franciák által nyomban elmozdított [[József Kelemen kölni hercegérsek|József Kelemen bajor herceg]]et.
77. sor:
A szerződés 4. cikkelyében, amelyet német nyelvterületen ''„rijswijki záradéknak” (Die Rijswijker Klausel)'' neveznek, XIV. Lajos kikötötte, hogy a Rajna keleti (jobb) partján fekvő, a protestáns német fejedelemségekhez visszakerülő területeken a római katolikus vallás gyakorlását továbbra is biztosítani kell, ahogyan az a francia megszállás alatt volt.
 
Pfalz lakosságának többsége protestáns volt, maga János Vilmos választófejedelem azonban katolikus. A „rijswijki záradék”, amely kimondta, hogy a francia megszállás idején végrehajtott rekatolizációt nem lehet visszacsinálni, módot adott a választófejedelemnek módot adott arra, hogy hivatalosan és erőtejesen támogassa a katolikus egyház ellenreformációs törekvését Pfalz területén. [[1698]]. [[október 26.|október 26-án]] bevezette a ''Simultaneum'' rendelkezést, amely a katolikusoknak használati jogot adott minden református egyházi tulajdonban álló épületre, templomra, temetőre, a reformátusoknak viszont megtiltotta, hogy a katolikus tulajdont használják. [[1699]] júniusában a fejedelem a református egyházi vagyont földesúri kezelésbe utalta, megszüntetve annak anyagi függetlenségét ''(Administrationskommission).''
 
Ez a „rijswijki záradék” túlélte a későbbi háborúkat és békekötéseket. Egészen [[1734]]-ig érvényben maradt, amikor [[III. Károly magyar király|VI. Károly császár]] érvénytelenítette.
86. sor:
A ryswicki békeszerződést az uralkodók [[1697]]. [[december 13.|december 13-án]] ratifikálták.
 
A kétfrontos háborúban lekötött I. Lipót császárnak – szövetségesei segítségével – sikerült lélegzetvételhez jutnia: a keleti fronton, [[A Szent Liga háborúja|a Szent Liga háborújában]] [[Savoyai Jenő]] [[zentai csata|zentai győzelmével]] (1697. szeptember 11.) és a [[karlócai béke|karlócai békével]] (1699. január 26.) sikerült lezárnia, a nyugati fronton, a [[Pfalzi örökösödési háború|augsburgi liga háborújában]] is jelentős engedményeket tudott kicsikarni XIV. Lajostól, aki kénytelen volt belátni, hogy országa nem képes tartósan háborúzni egy erős európai nagyhatalmi szövetséggel szemben. A rijswijki békekötés a hadviselő felek teljes kimerülése nyomán jött létre, a fennálló nagyhatalmi ellentétek változatlanul fennmaradtak. A béke tehát nem lehetett tartós, a szemben álló felek erőt gyűjtöttek a következő összecsapáshoz.
 
[[1700]]-ban [[II. Károly spanyol király|II. Károly]]nak, az utolsó Habsburg-házi spanyol király férfi utód nélkül elhunyt, a spanyol koronára pályázó [[Bourbon-ház]] és [[Habsburg-ház]] szövetségei között 1701-ben kirobbant a 14 éven át tartó [[spanyol örökösödési háború]], amely ismét átrendezte az európai hatalmi erőviszonyokat.<ref>Kovács Lajos:
Hatalmi egyensúly a spanyol örökösödési háború előtt. [http://www.biztonsagpolitika.hu/documents/1281893350_kovacs_lajos_spanyol_orokosodesi_-_biztonsagpolitika.hu.pdf] (biztonságpolitika.hu) </ref>
 
== A békekötés emlékezete ==
110. sor:
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
{{DEFAULTSORT:Rijswijkibeke}}
[[Kategória:1697]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rijswijki_béke”