Főmenü megnyitása

Módosítások

Visszavontam 94.21.18.239 (vita) szerkesztését (oldid: 16577545) Anon indokolatlan törlése
Egy Fuszulán nevű [[románok|román]] kereskedő becsapja, majd Ábel leleplezvén a csalást, a társaság igazgatójával elfogja. Mivel a csaló elmenekül, kirendelnek a fiú mellé egy marcona román csendőrt, Surgyélánt.
 
Ketten töltik a telet a hótól elzárt házban, egyik nap a csendőr egy sassal tér haza, ami megöli a macskát és a kutya fél szemét is kikaparja. A sast végül megsütik és megeszik, de az emészthetetlen húsától Ábel hosszú időre ágynak esik. Míg az otthonról kapott elemózsiát eszegeti, addig a román csendőr megeszi a kecskét és elviszi a puskáját,amibe benne volt ezer lej,amit a fölösleges fából szerzett saját magának.
 
Surgyélán később összeáll Fuszulánnal, és akkor térnek vissza az erdei házba, mikor Ábel édesapja is ott tartózkodik,mert meghozta a rossz hírt,hogy a szeretett édesanyja meghalt. Az öreg lerészegedett, és fogást keresett a két gonosztevőn. Ábel nagy nehezen megmenti apját a verekedéstől, és ezzel saját életüket is.
 
Ábel összebarátkozik a közeli papokkal, akiknek egyik legfiatalabb növendékét, Márkust különösen a szívébe zárja. Ez a tüdőbeteg fiú végül is felköltözik Ábelhez Hargitára, hogy ott gyógyuljon. A két fiatalt felkeresi Surgyélán és Fuszulán, majd az ifjú szerzetes elmondott beszédének hatására önként jelentkeznek a rendőrségen.
 
Márkus végül belehal a betegségébe és a Hargitán eltemetik. A temetés után Ábel elmegy a megbízó bankjába, hogy felvegye a fizetését, és ott szembesül a ténnyel, hogy télre csak a fele fizetés jár, mivel akkor nem kell fát eladni. Ábel leadja a munkát, visszatér falujába, ahol meglátogatja édesanyja sírját, és ott megfogadja, hogy egész életében a szegények és elnyomottak szószólója lesz.
{{Cselekmény vége}}
 
8 413

szerkesztés