|
| képaláírás =
}}
'''Filippo Tommaso Marinetti''' ([[Alexandria (Egyiptom)|Alexandria]] (Egyiptom); [[1876]]. [[december 22.]] – [[Bellagio]] (Olaszország); [[1944]]. [[december 2.]]), az olasz avantgárd alakja, fasiszta politikus, az olasz [[futurizmus]] atyja.
== Élete ==
Marinetti [[egyiptom]]i olasz ügyvéd fiaként született, milliomos családban. Francia [[Jézus Társasága|jezsuita]] iskolába járt [[Párizs]]ban, majd [[Genova|Genovában]] tanult. Irodalmi és jogi doktorátust szerzett.
Első műveit franciául írta: Öreg tengerészek (1897), A csillagok meghódítása (1902), Rombolás (1904, verseskötet), Dinomdánom király (1910, szatirikus dráma). Ebben az időszakban Párizs és Milánó között járt–keltjárt-kelt. 1905-ben Poesia címen folyóiratot indított. 1909-ben a Le Figaro lapjain közzétette futurista manifesztumát Futurista kiáltvány címmel ''(Manifesto del futurismo)''. Ugyancsak ebben az időszakban francia műveket írt a futurizmus szellemében, mint például Az istenek mennek, d’Annunzio marad (1908), A testi város (1908), Elektromos bakák (1909). Ekkor keletkezett híres regénye a Futurista mafarka (1910) című regénye, mely miatt szeméremsértésért perbe fogták, majd később a vádat ejtették.
A kiáltvány megjelenése után Európa -szerte vezérköltő, ideológus és reklámfőnök lett. Színházi és utcai botrányokat szervezett. Ennek hatására híveinek száma csökkenni kezdett. Ezután írta A tripoliszi csata (1911), a Drinápoly bombázása (1914), a Zang Tum Tumb (1914) című műveit. A pápa monoplánja (1912) programalkotó irodalmi alkotása még ugyancsak franciául született. Óriási botrányt keltett Az asszony ingatag (1910) színműve is.
1914-151914–15-ben Marinetti kezdeményezte a fasiszta ideológiát, melynekaminek alappillére a [[Hármas szövetség (1882)|Hármas Szövetségből]] kiugrással indítandó háború, a Risorgimento utolsó háborúja az olaszlakta területekért. Interventista tüntetéseket is szervezett, majd [[Benito Mussolini|Mussolinivel]] együtt őrizetbe vették. 1915-ben [[Olaszország]] belépett a háborúba, Mussolini is harcolt itt és megsebesült. Marinetti ezt is igazolta rögtön egy írásával, melynek Háború, a világ egyetlen higiéniája (1915) volt a címe. További művei az I. világháború idején: Hogyan kell a nőket elcsábítani (1917), Egy női has (1918), Egy bombában nyolc lélek (1919, önéletrajzi regény), Futurista demokrácia (1919, manifesztum).
1919-ben Marinetti jelölteti magát a választásokon. Azonban megbukik Mussolinivel együtt, s másnap lecsukjákbebörtönzik állambiztonság elleni merényletért és fegyveres csapatok szervezéséért. Ekkor írja A kommunizmuson túl (1920, tanulmány) című tanulmányát. A börtön után Milánóban megjelenik következő irodalmi szakaszának előrejelző műve: A szavak futurista szabadsággal (1919, francia) című munkája.
1924-ben történtesett utolsó nyilvános botránya a [[velencei biennále]] megnyitásán: megszakította a király beszédét, és őrizetbe vették. 1922-ben, a fasiszta hatalomátvétel idején, majd a fasiszta berendezkedés korában történt Marinetti igazi politikai és művészeti megdicsőülése. Kifejtette a fasizmus és futurizmus hasonló elveit Futurizmus és fasizmus (1924) címmel. Szimbolikus tartalmú drámái egyre nagyobb sikert értek el. Ekkor írta Tűzdob (1923), A hadifoglyok és a szerelem (1927), A szív óceánja (1927), A meztelen súgó (1928) című drámákat.
1929-ben az író a fasiszta Accademia d’Italia tagja lett, ahol osztálytitkári címet kapott. Ekkor alkotta A futurista konyha (1932) alkotását, mely lázadás a népszerű olasz étel, a pastasciutta ellen.
AAz 301930-as években elkezdődött utolsó korszaka a Festett ajkú novellák (1933), és az Első légiszótár (1935-36) megszületésével. 19351935–36-36 közöttban az etiópiai háborúban szerzett élményeit is megírta, melybenamelyben ábécésorrendbenbetűrendben soroljafelsorolja az olasz méltóságok neveitnevét. 1944-ben az olasz Bábállam területén halt meg.
== Művei ==
Költészete alapvetően két korszakra osztható, egy futurizmus előtti időszakra és a futurizmus korára.
'''A futurizmus előtti korszakára''' az egzotikum és primitív keresése, a titok és erotika kedvelése, a mindenhol meghökkentés és elborzasztás jellemző, melyami feltehetően a [[sátánizmus]] divatjából származik. Már ebben a művészeti szakaszban megjelenik a technika, a lendület, a sebesség dicsőítése.
'''A futurista költő''' alkotásaiban is a dinamizmus és a szimultanizmus uralkodik. A fejlődő, iparosodott világ technikáját csodálja. Magasztalja a gépeket, az energiát, az erőt. Jellegzetesen a mozgásábrázolásra helyezi a hangsúlyt.
'''A Futurista kiáltványban''' szimbolista jelképrendszert alkalmaz. Jellegzetességei a "végzetes„végzetes egzotizmus"egzotizmus”, az "erotikával„erotikával fűszerezett pesszimizmus"pesszimizmus”, az "anarchisztikus„anarchisztikus – voluntarista lendület"lendület”. Feladatának tekinti az emberi fajt kutatni.
== További olasz futuristák ==
| 