„Hazay István” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KasparBot (vitalap | szerkesztései)
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information
+kép
4. sor:
|képméret =
|képaláírás =
<!--Életrajzi adatok -->
|ismeretes mint =
|nemzetiség =
15 ⟶ 14 sor:
|élettárs =
|gyermekei =
<!-- Iskolái -->
|felsőoktatási intézmény = [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Királyi József Műegyetem]], [[Budapest]]<small> (1922)</small>
|más intézmény =
|egyéb diplomái =
<!-- Pályafutása -->
|szakterület = [[geodézia]]
|kutatási terület = [[felsőgeodézia]], [[vetülettan]], kiegyenlítéstan
45 ⟶ 42 sor:
|weboldal =
}}
 
'''Hazay István''' ([[Budapest]], [[1901]]. [[április 15.]] – [[Budapest]], [[1995]]. [[december 23.]]) [[Kossuth-díj]]as magyar geodéta, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja. A 20. századi magyar [[geodézia]] kiváló elméleti szakembere volt, nevéhez fűződik a nagy méretarányú [[térképészet|térképezés]] több [[vetülettan]]i problémájának megoldása, egyes [[kiegyenlítés|kiegyenlítő számítások]] kidolgozása, de jelentősen hozzájárult Magyarország [[felsőgeodézia]]i felvételezésének módszertani korszerűsítéséhez is.
 
== Életútja ==
1922-ben mérnöki oklevéllel fejezte be tanulmányait a budapesti [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Királyi József Műegyetemen]]. 1923-tól1923–1941 1941-igközött az Állami Földmérés háromszögelési hivatalának alkalmazásában állt előbb mint segédmérnök, majd mint mérnök. Időközben 1927-ben földmérnöki, 1929-ben háromszögelő-mérnöki vizsgát tett, majd ezt követően is továbbképezte magát, és 1934-ben megszerezte műszaki doktori oklevelét a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen]]. 1941-től címzetes miniszteri tanácsosként, műszaki főtanácsosi rangban a [[Pénzügyminisztérium]] állami földmérési (IX/b.) osztályának vezetője, 1947-től 1949-ig minisztériumi osztályfőnök volt.
 
Köztisztviselői pályafutásával párhuzamosan egyetemi oktatói tevékenysége is kibontakozott. 1929-től tartott kiegyenlítéstani és csillagászati geodéziai előadásokat az állami háromszögelő-mérnöki tanfolyamokon. 1941-től 1951-ig magántanárként adott elő „A magyar állami földmérés felsőgeodéziai munkálatai” címmel a budapesti műegyetem [[sopron]]i [[Nyugat-magyarországi Egyetem|bánya-, kohó- és erdőmérnöki karán]]. 1951-ben átsorolták a soproni földmérnöki kar geodéziai tanszékére, ahol két éven keresztül oktatott megbízott előadóként. 1953-ban saját katedrát kapott a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Budapesti Műszaki Egyetemtől]] (BME) önállósodott [[Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem]]en, amikor megbízták a II. számú geodéziai – későbbi megnevezésén felsőgeodéziai – tanszék vezetésével. Ezzel párhuzamosan 1953-tól1953–1955 1955-igközött a műegyetem térképésztagozatán is tartott vetülettani és kiegyenlítő számítási előadásokat. 1960-tól1960–1964 1964-igközött az egyetem mérnöki karának dékánja volt, 1964-től1964–1967 1967-igközött a rektori tisztséget töltötte be, utolsóként az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem történetében, amely 1967-ben ismét a BME szervezeti része lett. Hazay itt folytatta az oktatást mint a felsőgeodéziai tanszék egyetemi tanára. 1972-ben nyugdíjazták, ezt követően a műegyetem tudományos tanácsadójaként tevékenykedett.
 
== Munkássága ==
63 ⟶ 61 sor:
 
1938-ban elnyerte a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet nagy aranyérmét. Geodéziai alapkutatásaiért és a gyakorlatba való átültetéséért, valamint ''Földi vetületek'' című könyvéért 1955-ben a [[Kossuth-díj]] harmadik fokozatát ítélték neki oda. Tudományos eredményei további elismeréseként 1958-ban [[Lázár deák emlékérem|Lázár deák emlékérmet]], 1969-ben [[Fasching Antal-díj]]at, 1972-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Emlékérmét, 1985-ben pedig [[Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége|MTESZ]]-díjat kapott. 1975-ben a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Budapesti Műszaki Egyetem]] díszdoktorává avatták. Ezeken kívül az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1961, 1967), a Munka Érdemrend arany fokozata (1964, 1971), a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970) és a Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981) díjazottja is volt.
 
[[File:Farkasréti temető Urnaház4.JPG|thumb|bélyegkép|jobbra|200px|Urnája a Farkasréti temetőben]]
 
=== Főbb művei ===