„Hazay István” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information |
+kép |
||
4. sor:
|képméret =
|képaláírás =
|ismeretes mint =
|nemzetiség =
15 ⟶ 14 sor:
|élettárs =
|gyermekei =
|felsőoktatási intézmény = [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Királyi József Műegyetem]], [[Budapest]]<small> (1922)</small>
|más intézmény =
|egyéb diplomái =
|szakterület = [[geodézia]]
|kutatási terület = [[felsőgeodézia]], [[vetülettan]], kiegyenlítéstan
45 ⟶ 42 sor:
|weboldal =
}}
'''Hazay István''' ([[Budapest]], [[1901]]. [[április 15.]] – [[Budapest]], [[1995]]. [[december 23.]]) [[Kossuth-díj]]as magyar geodéta, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja. A 20. századi magyar [[geodézia]] kiváló elméleti szakembere volt, nevéhez fűződik a nagy méretarányú [[térképészet|térképezés]] több [[vetülettan]]i problémájának megoldása, egyes [[kiegyenlítés|kiegyenlítő számítások]] kidolgozása, de jelentősen hozzájárult Magyarország [[felsőgeodézia]]i felvételezésének módszertani korszerűsítéséhez is.
== Életútja ==
1922-ben mérnöki oklevéllel fejezte be tanulmányait a budapesti [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Királyi József Műegyetemen]].
Köztisztviselői pályafutásával párhuzamosan egyetemi oktatói tevékenysége is kibontakozott. 1929-től tartott kiegyenlítéstani és csillagászati geodéziai előadásokat az állami háromszögelő-mérnöki tanfolyamokon. 1941-től 1951-ig magántanárként adott elő „A magyar állami földmérés felsőgeodéziai munkálatai” címmel a budapesti műegyetem [[sopron]]i [[Nyugat-magyarországi Egyetem|bánya-, kohó- és erdőmérnöki karán]]. 1951-ben átsorolták a soproni földmérnöki kar geodéziai tanszékére, ahol két éven keresztül oktatott megbízott előadóként. 1953-ban saját katedrát kapott a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Budapesti Műszaki Egyetemtől]] (BME) önállósodott [[Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem]]en, amikor megbízták a II. számú geodéziai – későbbi megnevezésén felsőgeodéziai – tanszék vezetésével. Ezzel párhuzamosan
== Munkássága ==
63 ⟶ 61 sor:
1938-ban elnyerte a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet nagy aranyérmét. Geodéziai alapkutatásaiért és a gyakorlatba való átültetéséért, valamint ''Földi vetületek'' című könyvéért 1955-ben a [[Kossuth-díj]] harmadik fokozatát ítélték neki oda. Tudományos eredményei további elismeréseként 1958-ban [[Lázár deák emlékérem|Lázár deák emlékérmet]], 1969-ben [[Fasching Antal-díj]]at, 1972-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Emlékérmét, 1985-ben pedig [[Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége|MTESZ]]-díjat kapott. 1975-ben a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Budapesti Műszaki Egyetem]] díszdoktorává avatták. Ezeken kívül az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1961, 1967), a Munka Érdemrend arany fokozata (1964, 1971), a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970) és a Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981) díjazottja is volt.
[[File:Farkasréti temető Urnaház4.JPG|thumb|bélyegkép|jobbra|200px|Urnája a Farkasréti temetőben]]
=== Főbb művei ===
|