„Szeged–Békéscsaba-vasútvonal” változatai közötti eltérés

Az egyszerűsített átépítésben részesült pályarészek felépítménye az évek során elhasználódott. A fő gondot a már eleve használtan beépített talpfák állaga jelentette, de megjelentek ultrahangos sínhibák és előfordultak síntörések is. Az 1990-es évek közepétől megjelentek a 60-as lassújelek, évente változó hosszban és helyen. JelenlegA 2000-es évek során Orosháza és Csorvás között vanalakult ki egybefüggő, hosszú 60 km/h-s lassújel.

Ezért elkezdték Békéscsaba felől az aljak cseréjét betonaljakra, valamint a vágányok hézagmentesítését. 2002 körül épült át a békéscsabai delta, majd miután 2004. január 1-jével a Békéscsabai Pályafenntartási Főnökséghez került a teljes nyíltvonal is, Békéscsabától kiindulva elkezdték a nyíltvonal átépítését. Éventeévente változó hosszban, 2-3 kilométert haladva Csorvásig jutottak. A hézagmentesítés során az aljakat mindenhol betonaljra cserélik, a síneket szakaszonként változóan hegesztett 48 illetve 54&nbsp;kg-os sínekre. A beépített anyagok a {{vvr|120|120-as}} vonal felújításából származó vissznyereményi anyagok. A 135-ös vonalból kikerült felépítményi anyagokat a {{vvr|128|128-as vonalba}} építették be [[Vésztő]] és [[Okány]] közé. Az2014 átépítés,augusztusára hézagnélkülikészült vágányel kialakításateljes 2014.08.19.-éna elkészültBékéscsaba–Orosháza Békéscsaba és Orosházaszakasz közötthézagmentesítése. <ref>http://oroscafe.hu/2014/07/10/egy-honapos-vaganyzar-lesz-oroshaza-es-bekescsaba-kozott/cikk/oroscafe</ref> Orosháza állomás 3. számú kitérőjét is kicserélték egy használt vasbetonaljasra, ez az első kitérője a vonalnak Csorvás felől. Ez az átépítési tendencia valószínűleg folytatódni fog tovább.