„Zselic” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Fmvh (vitalap | szerkesztései) a apró jav. |
|||
81. sor:
==Kialakulása==
A tájat a [[devon (időszak)|devon]] és [[kora karbon]] időszakában fokozatosan visszahúzódó tenger borított, mely a felső karbonban bekövetkező variszkuszi hegységképződés során kiemelkedett és szárazulattá vált. Ekkor feltehetőleg meleg trópusi éghajlat uralkodott, ami a [[perm (időszak)|perm]] időszak folyamán valamivel szárzabbá vált. A[[mezozoikum]]ban az ország területének nagy részét ismét tenger öntötte el, a tengerből azonban kiemelkednek szigetként a variszcidák kristályos tömbjei. Ilyen ókori kristályos kőzetekből álló hegység emelkedett a [[Bakony]] és [[Mecsek]] között, a mai Zselic - helyén is, és több mint 200 millió éven keresztül szárazulatként állta a tektonikus változások hosszú sorát és a trópusi klíma lepusztító tevékenységét, egészen a [[miocén]] közepéig. A [[kréta (időszak)|kréta]] idején erős vulkáni tevékenység zajlott, melynek során [[trachidolerit]] és [[fonolit]] került a Zselic felszínére. A középső miocén során az egész Dél-Dunántúl újra tenger alá került, habár ez a tenger sekély, parti jellegű volt, amiből a Zselic több pontja is szigetként kiemelkedett. A szarmata korszakban, a táj ismét kiemelkedett a tengerből és a klímája jelentősen szárazabbá vált. A [[pliocén]] elején a területet elöntötte a [[Pannon-tenger]]. A pannon rétegek vastagsága a Zselicben a Mecsektől kezdve északnyugat felé egyre növekszik és Kaposvár vonalában eléri
==Ásványkincsek==
|