„Majer István (pedagógus)” változatai közötti eltérés

Mocsonokon született, hol atyja Majer Mihály Kluch püspöknek 27 évig udvari tisztje volt; anyja Tillmann Antónia. Kluch püspök felismervén hű emberének fiában a tehetséget, azt távol a szülői háztól saját költségén és nézetei szerint neveltette. Elemi iskoláit [[Érsekújvár]]ott, a gimnáziumot [[Esztergom]]ban végezte. [[1828]]-ban az esztergomi főmegye növendékei közé vétetett föl és [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]]ban hallgatta a bölcseleti és teológiai tanulmányokat [[1834]]-ig. Mint másodéves hittanuló [[1832]]-ben azon négy lelkesebb kispap egyike volt, kik a nevelőben a magyar nyelvgyakorló egyesület létrehozását indítványozták és elöljárói jóváhagyás mellett életbe is léptették. Gyermekkora óta a szépművészetek iránt táplált hajlamát magán szorgalommal annyira kifejtette, hogy 1832-től 1834-ig igazgatója fölhívására, növendéktársainak rendes órákban a rajzolásban útmutatást adott. Növendéki pályája után ifjú kora miatt azonnal pappá nem szentelhették fel, tehát [[Sennyey Pál]] és Géza báró ifjak mellett nevelősködött [[1836]]-ig. [[Pest (történelmi település)|Pest]]re költözött, ahol jogi tanulmányai mellett a kor jeles tudósainak társaságában gyarapította ismereteit. Itt tanulta meg a [[rézmetszés]]t, és szent képei csakhamar tetszést arattak s [[1845]]-ben már 3. kiadást értek meg. Tájrajzai a Regélő, Rajzolatok, Honművész, Életképek, a [[kassa]]i Képes Ujság mellett és [[Vahot Imre]] ''Magyar föld és népei'' című folyóiratában és a [[lipcse]]i ''Illustrirte Zeitung''ban jelentek meg. De legmaradandóbb érdemeket szerzett a saját kezével kőbe, fába s rézbe metszett és nyomtatásban kiadott fekete és színezett ''Magyar szentképek'' című vállalat kiadásával (melyből [[1838]]-ban 12 000 [[1840]]-ben 22 000, [[1845]]-ben pedig százezer példányt bocsátott ki); a jövedelem nagyobb részét a szorgalmas tanuló ifjúságnak szentelte. Olajfestése, mely Ganganelli veszedelmét ábrázolja, a pesti műkiállításon is közszemlére volt kitéve.