„Pilarik István (lelkész, 1644–1720)” változatai közötti eltérés

[[Pozsony]]ban tanult, ahonnét valószinűleg külföldre is ellátogatott. Tanulmányainak befejeztével [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]]ban, s innét 1673-ban elűzetve, [[Modor]]ban lett tót prédikátor. 1674-ben a pozsonyi delegatum judicium maga elé idézte és száműzetésre ítélte. Viszontagságos bujdosás után 1675-től [[Jordansmühle]]ben diakónus volt, míg 1682-ben a modori gyülekezet újból meghívta, még pedig akkor német prédikátornak. 1688-ban visszatért [[Németország]]ba s 1689-ben atyja mellé segédlelkésznek Neu-Salzába ment, ahol három évig és néhány hónapig maradt. 1693 táján Röhrsdorfban kapott lelkészi állást, ahol 1711-ben meghalt.