„Munkácsi vár” változatai közötti eltérés

A vár nagy jelentőséggel bírt a Habsburg-ellenes mozgalmak korában. [[Zrínyi Ilona]] vezetése alatt, az [[1685]]–[[1688]] közötti években hősiesen ellenálló várőrség utolsóként kapitulált a [[Rákóczi-szabadságharc]] idején. A Habsburg uralom alá került várat [[1787]]-től fogházzá, majd börtönné alakították át, ahol sok neves forradalmár raboskodott. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] idején ismét a szabadság vára volt, utolsók között tette le a fegyvert [[1849]]-ben. [[1855]]–[[1896]] között ismét börtönként használták.<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/utazas/20090130-varak-karpatalja-munkacs-ungvar-huszt-nivicke.html|title=Traktoristákat nevelt Rákóczi dicsőséges vára|publisher=origo.hu}}</ref> Ezt követően volt magyar, csehszlovák és szovjet laktanya, működött falai között traktoros iskola is. A vár jelenleg műemlék, benne múzeummal.

:''„Munkács ugyanis sziklán épült, melyet csak kevés föld takar, e sziklahegy rónaságból emelkedik föl úgy, hogy egy jó mérföldnyire nincsen közelében semmi magaslat. Csak ily távolságból kezd emelkedni a vidék, egész magas Beszkid-hegyekig. A Tisza felől, a mely ide négy órányira foly: nincsen egyéb rendkívül sűrű erdőségnél, a melyben ulatosbámulatos terjedelmű-magasságú és egyenességű tölgyek találtatnak, avagy roppant mocsaraknál, a melyeket a munkácsi hercegséggel határos máramarosi hegyekről lefolyó vizek képeznek: e vízeknek folyása beléjök dölt fáktól meglévén akadályozva, annyira átszivárogják a földet, hogy az utak csak kemény télben járhatók. A Latorcza folyó, mely a Beszkid-hegyekből ered, egy puska lövésnyire folyik a munkácsi várhegytől.”'' – II. Rákóczi Ferenc leírása a várról.<ref name="KovacsSandor2">{{cite book|author=Kovács Sándor|title=Kárpátaljai útravaló|publisher=Püski Kiadó|year=1999|id=ISBN 963-9188-23-9}}</ref>