„Hernádi Gyula” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tambo (vitalap | szerkesztései)
kép datából
kékítések
3. sor:
| kép =
| képméret =
| képaláírás = Hernádi Gyula és lánya, Krisztina
| születési név = Hernádi Gyula
| születés dátuma = [[1926]]. [[augusztus 23.]]
30. sor:
[[1926]]. [[augusztus 23.|augusztus 23]]-án született [[Oroszvár]]on.
 
Két éves korától 18 éves koráig Pannonhalmán élt, ahol édesapja főjegyzőként dolgozott, nagyapja híres orvos volt. Ahogy ő mondta; "A kolostor (a pannonhalmi - szerk.) fantasztikusan leárnyékolta illetve, leragyogta az egész falut és a környéket" Tanulmányait a [[Czuczor Gergely Bencés Gimnázium|Győri bencés gimnázium]]ban végezte, mint bejáró diák. Bátyja, Hernádi György, ekkor már a Ludovika Akadémián tanult.
 
Érettségi után, 1944-ben a [[budapest]]i [[Semmelweis Egyetem|Semmelweis Orvostudományi Egyetem]] hallgatója lett, azonban a háború megszakította tanulmányait. Leventeként került orosz hadifogságba, a Krím félszigetre, ahonnan csak 1947-ben térhetett haza. Ezután többféle tanulmányba is belefogott, [[Népi kollégium|népi kollégista]] is volt. 1950-től vállalati közgazdászként dolgozott a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben. 1970-től a [[Huszonötödik Színház]]nál, majd a [[Népszínház]]nál, később a kecskeméti [[Katona József Színház (Kecskemét)|Katona József Színház]]nál volt dramaturg, illetve művészeti vezető. 1991-től a Független Magyar Írók Szövetségének az elnöke volt.
 
Irodalmi művel először 1955-ben jelentkezett: költeményei, novellái, kisebb regényei jelentek meg. Ismertté elsősorban [[Jancsó Miklós (filmrendező)|Jancsó Miklós]] filmjeihez készült forgatókönyveivel vált. Első közös filmjük az 1964-ben bemutatott "[[Oldás és kötés]]" volt és ezt egy sor másik film követte. Műveiben gyakran jelentek meg egyedi, meghökkentő ötletek, [[horror]]isztikus képek.
156. sor:
* [http://www.szinhaziadattar.hu] [[Színházi Adattár]]
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Újkori magyar irodalom}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|irodalom}}