Wikipédia

„Wälder Gyula” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
KasparBot (vitalap | szerkesztései)
13 719 szerkesztés
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 789 szerkesztés
szóközök, stb.
23. sor:
 
==Életpályája==
Szombathelyi építészcsaládból származottApja, apja Wälder Alajos jónevű [[szombathely]]i építész volt, akinek keze nyomát Szombathelya megyeszékhely számos épülete viseli. KözépiskolaiA tanulmányaitközépiskolát a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban (ma: [[Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium|Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban]]) végezte. TanulmányaitEgyetemi Budapestentanulmányait szintén [[Budapest]]en, valamint [[Bécs]]ben, [[Friedrich Ohmann]]ál-nál végezte, 1905-ben szerzett oklevelet a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Budapesti Műszaki Egyetemen]]. [[Olaszország]]i tanulmányutattanulmányutja tesz ezutánután, majd az [[első világháború]] kezdetéig Ausztriában tanulmányozzatanulmányozta a [[barokk]] stílus emlékeit. Később [[Eger]]ben számos műemléki helyreállítást vezetvezetett, melyekben a barokk iránti elkötelezettsége szintén megnyilvánul. A barokkstílus iránti rajongása élete végéig elkísérte.▼
 
▲Szombathelyi építészcsaládból származott, apja Wälder Alajos jónevű építész volt, akinek keze nyomát Szombathely számos épülete viseli. Középiskolai tanulmányait a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban (ma: [[Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium]]) végezte. Tanulmányait Budapesten, valamint [[Bécs]]ben, [[Friedrich Ohmann]]ál végezte, 1905-ben szerzett oklevelet a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Budapesti Műszaki Egyetemen]]. [[Olaszország]]i tanulmányutat tesz ezután, majd az [[első világháború]] kezdetéig Ausztriában tanulmányozza a [[barokk]] stílus emlékeit. Később [[Eger]]ben számos műemléki helyreállítást vezet, melyekben barokk iránti elkötelezettsége szintén megnyilvánul. A barokk iránti rajongása élete végéig elkísérte.
 
A Műegyetem [[ókor]]i építészet tanszékén 1906-tól [[Nagy Virgil]] tanársegédje, mellette pedig a Fővárosi Közmunkák Tanácsánál előadó. 1923-tól haláláig az ókori építészeti tanszék kinevezett egyetemi tanára, 1935-től a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja. Oktatói munkásságában a [[Czigler Győző]], majd [[Nagy Virgil]] által kijelölt utat folytatta.
 
Wälder Gyula ugyanezen időben magánirodát is fenntartott ahol számos, később neves építész is dolgozott. Többek között: [[Lauber László]], [[Nyiri István (építész)|Nyiri István]], [[Rimanóczy Gyula (építész, 1903–1958)|id.| Rimanóczy Gyula]]. Aktív építészeti munkásságával és tanulmányaival, értekezéseivel, bírálataival egyaránt jelentős befolyást gyakorolt a két világháború közötti magyar építészetre.
 
[[Budapest]]enA fővárosban számos épületével találkozhatunk, melyek a két világháborúamelyek közöttikora építészeti gondolkodásmódgondolkodásmódja historizáló stílusvonulatának jellemző és jelentős alkotásai. Aktívan részt vett a városrendezési tervpályázatokon is, melyek jórészt megvalósulatlanok maradtak, egy kivétellel.: Aa tervezett Madách Imre sugárút Károly körúti torkolata (Madách Imre tér és környéke), melyamely mélyen beékelődik a Zsidónegyed évszázados szövetébe, a [[második világháború]] kezdetére készült el. A folytatást, de még a tér tágabb környezetének rendezését is elmosta a háború, valamint az azt követő zűrzavaros időszak, később pedig a szocializmus. Épületei, restaurálásai meghatározóan formálták [[Szombathely]], [[Eger]], [[Balassagyarmat]] és [[Gyöngyös]] belvárosának képét. Számos köz- és magánépülete áll [[Miskolc]]on és [[Szeged]]en is. Szombathely mai arculatának kialakításához is jelentősen hozzájárult. 1922-ben [[Varga László]] egyetemi tanárral közösközösen első díjat nyertek a város rendezésére kiírt pályázaton. Ez alapján [[Niesner AladárralAladár]]ral készültkészítette el azt a szabályozási tervtervet, amelynek hatásai napjainkig érezhetők. Ennek nyomán épült meg az elmúlt években a [[Brenner TóbiásrólTóbiás]]ról elnevezett szakasszal befejeződő "belső„belső körút"körút”. SzombathelyiMegyeszékhelyi tevékenységének további jelentős épületei: a [[Szent Márton-templom (Szombathely)|Szent Márton-templom]] nyugati irányú bővítése és a mellette álló Domonkos kultúrház tervezése.
 
Az iskolaépítés terén szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül, 1929-ben a kormányzó a II. oszt. magyar érdemkereszttel jutalmazta.<ref>[https://kolibri.omikk.bme.hu/digit/index.php?page=article&id=14492 Magyar Építőművészet 1929.(XXIX. évfolyam) 9-10. szám]</ref> 1930-ban [[Corvin-koszorú]]val tüntették ki.
 
Sajátos, rendszerint könnyen felismerhető építészeti alkotásaiban minduntalan a barokk változatos formavilágához nyúl vissza, melyet a modern építészeti vívmányok szolgálatába próbál állítani. Ezért már kortársai részéről is, a szocializmus időszakában pedig különösen sok támadás ériérte. A közgondolkodás változását jelzi, hogy a [[Major Máté]] által még Budapest arculatán éktelenkedő májfoltnak nevezett Madách téri épületcsoportja időközben műemléki védettséget nyert. Épület terveinÉpülettervein a díszítés nem öncélú, általában a funkcionális igények, valamint a takarékosságra törekvés határozza meg.
 
1944-ben, élete teljében váratlanul ragadta el a halál. Wälder Gyula hamvaitHamvait a [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]] 35-1-7 sz. sírjábansírjába helyezték el, 1944 júniusában. Ravatalánál Vitéz Becske Károly elnök mondott gyászbeszédet.<ref>Magyar Mérnök és Építész Egylet. Közlöny: 18. kötet, 16. szám. 1944. augusztus 6.</ref><ref>{{ÚMÉL|6}}</ref> Szombathelyen az Óperint utca 14. számúsz. ház falán 1970 decembere óta hirdeti emléktábla Wälder Gyula emlékét, aki 1884. február 25-én született itt, Wälder Alajos fiaként.
 
==Művei==
42 ⟶ 41 sor:
[[Kép:Lakóház (1263. számú műemlék).jpg|right|thumb|[[Kós Károly tér]] 9.]]
* 1910–12. Budapest, XIX. [[Kispest]] [[Wekerletelep]]. Lakóház típusok
* 1912–13. Budapest, XIX. [[Kós Károly tér]] tér 6. Lakóház (Kispest., Wekerle-telep)
* 1925–26. Budapest, VII. Akácfa utca 15–21. Székesfővárosi Közlekedési Rt. Székháza, (neobarokk, ma BKV székház)
* 1925–26. (?) Budapest, XII. Ugocsa utca 5 (Hertelendy utca 8.) lakóház neobarokk stílusban.
* 1926. Budapest, II. Fillér utca 40–42. lakóépület. (ma: brit követségi rezidencia.)
* 1926. Budapest, a Margit-szigetszigeti nagyszálló bővítés.bővítése
* 1928–29. Budapest, Himfy utca 9. eredetileg Wälder Gyula családi háza. (ma: a Szt. Imre egyházközség tulajdona.) neobarokk stílusban.
* 1931. Budapest, II. Napraforgó utca 2. (Kislakásos mintatelep Budapest, II. Napraforgó utca 1–19 és 2–22.)
* 1931. Budapest, Bem rakpart 25/a–b és 26. A háztömb dunai architektúráját Wälder Gyula határozta meg.
* 1935. A Budapest, VII. Károly körút 15–25. számú házsor homlokzata, a Madách téri bérházzal egységes városkép biztosítása céljából. (Az 1930-ban kiirt tervpályázatot Árkai Aladár nyerte meg)
* 1936. Budapest, II. Szemlőhegyi út 23/a villa neobarokk stílusban.
* 1937–38. Fővárosi Közmunkák Tanácsa székháza, Budapest, VII. Madách Imre tér 3–4., (ma több önálló lakó- és irodaház. Műemlék.)
* 1937. Budapest, VII. Károly körút 21–22. Kettős lakóépület üzletekkel.
* 1938. Budapest, VII. Madách Imre út 1. (Szt. Margit sziget Gyógyfürdő Rt. Alkalmazottainakalkalmazottainak nyugdíjpótló egyesülete,. Hatemeleteshatemeletes bérház.)
* 1936–37. Budapest, VII. Rákóczi út 12. Guttmann-sarokház, emeletekenemeletein lakásokkal. (Először Györgyi Dénes készített tervet a későbbi Verseny áruháznak, ami nem valósult meg.)
* 1927–29. Budapest, XI. Villányi út 15–27. [[Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium|Ciszterci gimnázium]], neobarokk stílusban.
* 1937–38. Ciszterci Szent Imre templom, neobarokk stílusban. (tervezőtárs: Pázmándy István műegyetemi adjunktus).
[[Fájl:Zenepalota.jpg|right|thumb|250px|A Miskolci [[Zenepalota (Miskolc)|Zenepalota]]]]
 
===Más településeken===
* 1911. [[Pozsony]]., Múzeum és könyvtár. I. díj és megbízás
* 1914. [[Balassagyarmat]]., [[Palóc liget]] 1. [[Palóc Múzeum]] épülete
* 1926. [[Debrecen]], székesegyház, a Szent Anna római katolikus templom felújítása
* 1927. [[Eger]]., Korona (Park) szálló [http://wiki.omikk.bme.hu/index.php?page=cut&id=12522]
* 1929. Eger., Deák Ferenc út 5. Deák Ferenc Római Katolikus Iskola.
* 1926–27. [[Miskolc]]., Bartók tér 1. [[Zenepalota (Miskolc)|Zenepalota]]
* 1926. [[Esztergom]], [[Lőrinc utca (Esztergom)|Lőrinc utca 17.]] Megyei tisztviselőtisztviselői bérház (Bérpalota)
* Miskolc: [[Postapalota (Miskolc)|Postapalota]]
* 1934. [[Borsodnádasd]]., Petőfi Sándor utca 8. Lemezgyári római katolikus templom
* Eger: Szent Ferenc -otthon
* Eger: Polgári leány és fiúiskola, Irgalmas- utcai iskola, Siketnémák intézete, Posta,
* [[Kisvárda]]: [[Bessenyei György Gimnázium és Kollégium]] [[Kép:Szófia követségi palota 01.JPG|right|thumb|170px|Magyarország szófiai nagykövetsége (Bulgária)]]
* [[Szeged]]: Polgári leány és fiúiskola (Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája)
* Miskolc: a Felsőkereskedelmi iskola épülete
* [[Nyíregyháza]]: Katolikuskatolikus templom
* [[Szombathely]]: Szent-Márton templom bővítése, Domonkos kultúrház
 
===Külföldön===
* 1926–1927. [[Bulgária]], [[Szófia]] Magyar Követségi Palota épülete [http://wiki.omikk.bme.hu/index.php?page=cut&id=12521]
* [[Olaszország]], [[Róma]]: [[II. Szilveszter pápa]] – a [[magyar szent korona]] adományozójának – síremléke a [[Lateráni bazilika|lateráni Szent János-bazilikában]]{{forr}}
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Magyar építészet a 20. század első felében]]
* [[Magyar akadémikusok listája]]
 
[[Fájl:WäLDER MUCSY 30369 KT.jpg|thumb|170px|right||Wälder Gyula mellszobra ''([[Mucsy Imre]])'']]
 
==Források és Irodalom==
<references />
* Magyar Építőművészet 1926/XXVI. évfolyam., 2. szám
* [[Pamer Nóra]]: Magyar építészet a két világháború között. (Műszakikönyvkiadó, 1986., 10., 16., 18., 19., 20., 21., 22., 48., 61., 63., 87., 123., 125., 126., 127., 197., 210., 212., 213. old.)
* [[Ferkai András]]: Buda építészete a két világháború között. (az MTA Művészettörténeti Kutató Intézet kiadvána.kiadványa, 1995., 21., 122., 211., 249., 3423., 352., 393., 491. épület.)
* Ferkai A. (Branczik Márta, Hajdú Virág, Molnos Attila, Oláh Éva): Pest építészete a két világháború között. (Magyar Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi KHT. 2001. 119., 143. 1-8., 152.1-3., 164.)
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16920/17124.htm Magyar életrajzi lexikon]
* http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/epiteszet/walder.html
== További információk ==▼
 
▲== További információk ==
* [http://www.szombathely.hu/hu/1+visitsavaria/39+szombathely+nevezetes+polgarai/82+walder+gyula Szombathely, Óperint út 14. Wälder Gyula emléktáblája]
* [http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6513 MŰEMLÉKEM.HU Balassagyarmat, Palóc múzeum]
* [http://muemlekem.hu/muemlek?id=2695 MŰEMLÉKEM.HU Borsodnádasd, Lemezgyári római katolikus templom]
* [http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=1116 MŰEMLÉKEM.HU József Attila gimnázium]
* [http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,471,0,0,1,0 Debrecen, Szent Anna -templom]
* [http://www.gyak.jgypk.u-szeged.hu/galery/iskola/kp001.html Képek a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolájáról]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Wälder_Gyula”