Wikipédia

„Gdańsk” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
54. sor:
[[IV. Sándor pápa]] bullája [[1260]]-ban elismerte a város jogát, hogy évente Domonkos napi vásárt tartson. Városi jogokat [[1263]]-ban kapott.
 
Miután [[Brandenburg]] [[1271]]-ben elfoglalta a várost, II. Pomerániai Mściwój Bolesław Pobożny segítségével megszerezte Gdańskot. [[1282]]-ben a kępnói egyezmény értelmében [[Nagy-Lengyelország]] fennhatósága alá került a Gdański Pomeránia. [[1306]]-ban [[I. Ulászló lengyel király|Lokietek Ulászló]] a kujáviai fejedelmet, Kázmért nevezte ki gdański helytartónak, a vár élére pedig Boguszát (Bogussa). A polgárok azonban nem fogadták el egyik helytartó kinevezését sem, hanem fellázadtak ellenük. Segítségül hívták a [[brandenburg]]i fejedelmet, aki [[1309]]-ben bevonult [[Pomeránia|Kelet-Pomerániába]]. A védőfalak nélküli várost a lengyelek feladták, de a várat Bogusza bíró tartotta. A gdański dominikánusok tanácsára segítségül hívták ellenük a [[Német Lovagrend]]etLovagrendet. A rend csapatainak közeledtére a [[brandenburg]]i sereg nem vállalta az ütközetet, inkább elvonult, de helyette a lovagrend folytatta az ostromot. Először a város, majd a vár egy része került kezükbe, majd amikor élelem utánpótláshoz jutottak, bevették a még lengyel kézben levő falakat és az őrséget is lekaszabolták. A keresztesek nagy vérfürdőt rendeztek a város lakói között, mely miatt panasszal éltek V. Kelemen pápánál, aki az ügy kivizsgálására bizottságot hívott össze. [[1343]]-ban békét kötöttek a keresztesekkel, melynek eredményeképpen III. Nagy Kázmér lemondott Gdańskról. [[1346]]-ban [[Heinrich Dusemer]], a keresztesek nagymestere oklevelet adott ki, mely megsemmisítette a lübecki törvény szerinti városi jogokat és felváltotta a chełmnói törvénnyel.
 
{| align="right"
87. sor:
[[1410]]-ben a gdański tanács elismerte [[II. Ulászló lengyel király|II. Jagello Ulászló]] uralmát. Gdańsk különböző előjogokat kapott, például megkapta a környező településeket. Egy évvel később a [[toruń]]i egyezmény értelmében feloldotta Gdańskot a neki tett eskü alól. Gdańskot utolérte a keresztesek megtorlása. [[1440]]-ben Gdańsk csatlakozott a [[Porosz Szövetség]]hez. [[1454]]-ben, 145 év után véget ért a keresztesek uralma Gdańsk felett. Ugyanebben az évben [[IV. Kázmér lengyel király|IV. Jagello Kázmér]] király hozzácsatolta Gdańskot Lengyelországhoz, egyúttal azt a privilégiumot adományozva, hogy saját pénzt verhessen (ugyanezt a privilégiumot [[Toruń]] is megkapta). Gdańskot felmentették a part menti törvények érvényessége alól és a porosz földek képviselői részt vehettek a lengyel királyválasztáson.
 
Gdańsk [[1455]]-ben lépett be a [[Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)|Lengyelország]] és a [[Német Lovagrend]] közötti [[tizenhárom éves háború]]ba. A gdańskiak behódoltak [[IV. Kázmér lengyel király|Jagello Kázmérnak]], és a város ún. nagy privilégiumot kapott, melyben biztosították az ellenőrzés nélküli áruszállítást a Visztulán Lengyelországból, Litvániából és Oroszországból, és más privilégiumokat, melyeket a város a háborúban való részvételért kapott.
 
Az [[1466]]-ban megkötött [[Második thorni béke|második toruńi béke]] biztosította a Gdański Pomeránia és Warmia Lengyelországban maradását.
93. sor:
[[1467]]-ben a király eltörölte a helytartói hivatalt és a Korona mintájára a ''capitaneus Prussiae Generalis'' címet alapította. Megalapította a Pomerániai vajdaságot, melyben létrehozta a várispánok (lengyelül ''kasztelan''), kamarások és bírók hivatalát, ezek együttesen alkották az ún. porosz tanácsot, melynek tagjai közé tartoztak Gdańsk, [[Elbląg]] és [[Toruń]] képviselői is. Ezeknek a városoknak az élére a király sztarosztákat is nevezett ki.
 
[[1525]]-ben zavargások törtek ki a városban Eberhard Ferber polgármester ellen, és megdöntötték a régi magisztrátust. [[1526]]-ban [[I. Zsigmond lengyel király|Zsigmond]] király Gdańskba utazott, leverte a zendülőket, kiterjesztette saját városi megbízottjának jogosítványait, akinek így nagyobb hatóköre lett, mint a polgármesternek. Gdańsk protestáns várossá lett. Egységesítették a pénzeket is.
 
[[1577]]-ben [[Báthory István (erdélyi fejedelem)|Báthory István]] lengyel király megerősítette a város privilégiumait. [[1627]]-ben a közeli Oliwa mellett tengeri csata zajlott le. [[1660]]-ban az oliwai békével lezárult a svéd háború. [[1700]]-[[1721]] között a [[nagy északi háború]] idején Gdańskot többször fenyegették idegen hadseregek.
 
A [[lengyel örökösödési háború]]ban Gdańsk [[I. Szaniszló lengyel király|Leszczyński Szaniszló]] király mellé állt, így a város Lengyelországban az orosz intervencióval szembeni ellenállás legfőbb pontjává lett. [[1734]]-ben elfoglalták az orosz csapatok, miután az ágyútűz részben romba döntötte.
101. sor:
[[Porosz Királyság|Poroszország]] [[1772]]-ben elfoglalta néhány birtokát, valamint az Új Kikötőt. [[Lengyelország felosztása|Lengyelország első felosztása]] Poroszország számára lehetővé tette a Gdańsk feletti ellenőrzést egyrészről [[Toruń]] határától Gdańsk határáig a Visztulán, másrészről az Új Kikötő elfoglalásával. [[1793]]-ban a poroszok megszállták Gdańskot. [[1807]]-ben, miután [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte Napóleon]] elfoglalta a várost, megkezdődött az első szabad városi korszak, megalakult a [[Danzigi Köztársaság]]. A [[bécsi kongresszus]] [[1815]]-ben új határokat jelölt ki, Danzig porosz uralom alá került.
 
[[1852]]-ben kiépült az első vasútvonal, mely a várost [[Tczew]]vel és [[Bydgoszcz|Bromberg]]gel, kötötte össze, [[1870]]-ben megnyílt a [[stettinSzczecin|stettini]]i vonal is. [[1873]]-ban helyezték üzembe az első lóvasutat, mely [[Oliwa|Oliwáig]] ment.
 
[[1920]]-tól a [[versailles-i békeszerződés]] értelmében [[Danzig Szabad Város]] néven különleges státust kapott. [[1925]]-ben a szabad város területén lengyel egyházmegyét alapítottak.
 
[[1939]]. szeptember 1-jén a ''[[SMS Schleswig-Holstein|Schleswig-Holstein]]'' [[csatahajó]] sortüzével, melyet a [[Westerplattei csata|Westerplattéra]] adott le, megkezdődött a [[második világháború]]. [[1945]]. március 30-án, miután a szovjet és lengyel csapatok elfoglalták a várost, Gdańsk visszatért Lengyelországba. A város (különösen a történelmi városmag) 80%-át elpusztították a szovjetek, miután már a németek feladták.
 
[[1970]] decemberében a gdański hajógyárban sztrájk kezdődött. A milícia és a hadsereg fegyvert fogott a protestálók ellen, sebesültek és halottak maradtak a támadás után. A pártház épülete előtti népgyűlés után felgyújtották a székházat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gdańsk”