„Kályha” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Fmvh (vitalap | szerkesztései) a link |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
A '''kályha''' szobák felmelegítésére szolgáló, csukott tüzelő berendezés, melynek belülről megmelegített fala vagy köpenye közli a szobával a meleget hővezetés és hősugárzás révén. Minél jobb meleget vezető és meleget megtartó anyagból van tehát a kályha szerkesztve, melegítési célokra annál tökéletesebb. Működéséhez az égés ([[Tűz|tüzelés]]) feltételeit kell biztosítani: levegő hozzávezetést a helyiségben, és az égéstermék elvezetését.
== Története ==
A fűtésére a legrégebbi módszer a nyitott tűzrakó hely és a helyiség tetején hagyott nyílás volt, amit a népvándorlás törzsei is sátraikban, ill. jurtáikban használtak. A máig létező módszer Mongóliában és Afrikában hétköznapi gyakorlat. Ezt a tűzrakó helyet körbeépítve, és a füstöt kéménybe terelve jöttek létre a nyitott [[kandalló]]k, amelyekkel inkább a melegebb [[éghajlat]] alatt élő népek fűtötték lakóhelyüket. Ez azonban régi formájában csak nagyon tökéletlenül melegít, s ezért a hidegebb éghajlat lakói bizonyára már nagyon korán feltalálhatták a zárt tűzterű kandallókat/kályhákat.
Az [[őskor]] népei, melegebb [[éghajlat]] alatt is élvén, inkább [[kandalló]]val fűtötték lakóterüket.
== Típusok ==
13. sor:
* Kályhatípusok tüzelőanyag szerint
Tüzelőanyag szerint egy kályha lehet szilárd tüzelőanyagú (fa, szén), olajtüzelésű, villamos fűtésű, villamos fűtésű
* Kályhatípusok a kályha anyaga szerint
A kályha anyaga szerint lehet vaskályha, vagy cserépkályha.
== Kályhatípusok tüzelőanyag szerint ==
Az olajtüzelésű, és gáztüzelésű kályha lassan elveszti jelentőségét, és újra előtérbe kerültek a szilárd tüzelésű, fa, faapríték, pellet, fabrikett, és széntüzelésű kályhák.
Szilárd tüzelőanyaggal fűtött kályhák:
* cserépkályhák
30. sor:
* elektromos hőtárolós kályhák
Az elektromos hőtárolós kályhák előnye, hogy csúcskizárásos, vezérelt szabályozással, olcsóbb árammal felfűthetők, és az igény jelentkezésekor hőmérsékletszabályozással adják le a tárolt hőt.
Egyes kályhák néhány módosítás következtében eltérnek a típus alaptulajdonságaitól, mind építési anyag, tüzelőanyag, mind szerkezeti eltérések miatt, és közbenső változatoknak tekinthetők.
38. sor:
Burkolatuk általában égetett kerámia, ill. cserép, változatos anyagokból készül, belső felépítésük is tűzálló, épített szerkezet. Részletesen lásd [[cserépkályha|cserépkályhák]] alatt. A kályhák sorában a [[kandalló]] után kifejlődött típus.
A cserépkályhák és kandallók közti eltérés lényegében az, hogy a hagyományos kandalló elnevezés a mai szóhasználatban az olyan épített (kerámiából, falazattal készült) berendezésekre vonatkozik, melyekben nincsenek járatok, mint a cserépkályhákban. Egy függőleges huzamban áramlik a füstgáz, akár épített tűztérben, akár fémszerkezetű tűztérbetétben történik az égés. Tüzelőanyaguk általában fa, tűzterük eredetileg nyitott, később zárt.
Ezeket a jobb hatásfok végett idővel felváltotta a cserépkályha, amit egy helyiség egyedi fűtésére alkalmaznak (a különleges, falba épített szerkezetektől eltekintve), az alaptípus nagy tömegű, hőtárolásra alkalmas, zárt tűzterű (ajtós). A zárt tűztér nem azonos a zárt égéstérrel, amelyik nem a belső helyiségekből veszi a levegőt, hanem külön vezetéken kívülről kapja. Tüzelőanyaga legtöbbször fa (egyajtós), a jobb hatásfok céljából több függőleges, vagy vízszintes huzammal, járattal.
== Vaskályhák ==
A vaskályhák vegyes tüzelőanyagra alkalmasak, ezen belül az egyaknás kályhák a jó minőségű, kis gáztartalmú szenek eltüzelésére. Egy helyiség egyedi fűtésére alkalmazzák. Szerkezetük acéllemez burkolatból, öntöttvas testből, és samott szigetelésből áll, általában két (esetleg három) ajtóval. Az égés szakaszos, ezért időszakos fűtésre alkalmas, a hőt gyorsan leadja, tömege kicsi. Az alsó részben [[rostély]] helyezkedik el, levegőt az ajtók állítható nyílásain át kap. A kétaknás, ún. folytonégő kályha állandó fűtésre alkalmas. Egyik aknájába tesszük a tüzelőanyagot, ami a rostélyra csúszva ég el, az égés a rostély mozgatásával, kihamuzással szabályozható, a tüzelőanyag utánadagolásával az égés folyamatos.
A mai gyakorlat a kályha és kandalló elnevezést kissé másképp használja, kandallónak (esetleg kandalló-kályhának) nevezhetnek vasvázas, fémszerkezetű (belül szigetelt), egy-
== Forrás ==
|