„Dísz tér” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →4–5. szám: ref |
|||
9. sor:
}}
A [[budapest]]i '''Dísz tér''' főként egy- és kétemeletes régi lakóházak által határolt, észak-déli irányban elnyújtott terület az [[Budapest I. kerülete|I. kerületben]], a [[Budai várnegyed|Várnegyed]] központi részén. A hajdani polgárváros déli végén, a [[Budavári Palota|várpalota]] épületegyüttesével határos [[Szent György tér]] szomszédságában helyezkedik el.
A tér déli végében, egymással szemközt volt egykor a budai vár két bejárata: a keleti Vízi (középkori nevén: Szent János-) kapu és a nyugati Fehérvári (a középkorban: Zsidó-) kapu. Erről az egyik ház falára erősített emléktábla tudósít. Napjainkban itt ér fel a várba keletről, a [[Duna]] felől a Hunyadi János út, nyugatról pedig a Palota út. Ugyanide torkollik a [[Sándor-palota (Budapest)|Sándor-palotát]] a polgárnegyeddel összekötő Színház utca is.
24. sor:
==Történeti áttekintés==
[[Fájl:Schoch Frigyes Dísz tér 1906.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Dísz tér 1906-ban]]
A [[középkor]]ban a téren egyszerű építésű, [[gótika|gótikus]] lakóházak álltak, ezek maradványai több ház alapjában, falában ma is megtalálhatók. A Tárnok utcán piac volt, a mai Honvéd-szobor környékén pedig a [[14. század]]ban emelt Szent György-templom állt, erről kapta a tér akkori nevét. Ezt a templomot [[Orta dzsámi|dzsámivá]] alakították. A török uralom idejéből (1541–1686) ezen a helyen jelentősebb emlék nem maradt fenn. Az [[1686]]. évi ostrom után a tér házai – a vár többi részéhez hasonlóan – romokban álltak, de itt kezdődött el legkorábban a polgárnegyed betelepülése, felépítése. Külföldi építőmesterek közreműködésével a középkori alapokon kezdetben [[barokk]], a 18. század végén [[copf]] stílusú, szerény lakóházakat építettek. A következő két évszázadban ezeknek a díszes házaknak egy része elpusztult, a megmaradtakat pedig többször is átépítették.
A [[19. század]] végén a tér déli részén több oda nem illő, nagy tömegű épületet emeltek. A legnagyobb pusztítás a tér házait Budapest [[1944]]–[[1945]]-ös ostroma közben érte. A háborús károk megszüntetése során – ahol lehetett – az eredeti állapot helyreállítását tartották szem előtt, a rombadőlt magasabb épületek után azonban csak foghíj vagy épületcsonk maradt. A Dísz tér napjainkban is vegyes összképet mutat, de több egyéni hangulatú, díszes homlokzatú háza gazdagítja a polgárnegyed történelmi épületegyüttesét.
==A tér házai ==
A házak számozása a Duna felőli házsoron, az egykori várkapu mellett kezdődik és az óramutató járásával ellentétes irányban halad.
===1–2. szám===
50. sor:
===8. szám===
[[Fájl:001b Dísz tér 8.jpg|bélyegkép|jobbra|240px|A Dísz tér 8. alatti lakóház]]
A teret északon, a Tárnok utca és az [[Úri utca]] találkozásánál a ''8. szám'' alatti kétemeletes, modern építésű lakóház zárja le, mely 1963-1968 körül épült. Tervezők: [[Farkasdy Zoltán]] és [[Kenessey Attila]]. A földszinten étterem működik.
Ezen a helyen a [[18. század]] elején két középkori ház romjain új épületet emeltek. 1801-ben ezt [[Marczibányi István]] (1752–1810) Csanád megyei alispán, irodalompártoló és mecénás vette meg, aki [[Pest (történelmi település)|Pest]]ről költözött át ide, [[copf stílus]]ban átépíttette és kibővíttette. Itt lakott feleségével, Majthényi Máriával és feleségének örökbe fogadott unokahúgával, Majthényi Annával. Később a bejárat fölé oszlopokkal alátámasztott erkély is készült. Az épületben 1841-től a [[Budavári Casino Egylet]] működött. A Marczibányi-palota 100 évvel élte túl építtetőjét: helyére [[1910]]-ben négyemeletes lakóházat emeltek, mely a világháborús ostrom idején elpusztult. Helyette épült a napjainkban látható lakóház.
72. sor:
===14. szám===
A ''14. szám'' alatti egykori középkori lakóház helyén a 18. században új épületet emeltek, mely a század vége felé copf stílusú homlokzatot kapott. A 20. század elején [[neoreneszánsz]] stílusban teljesen átépítették; térre néző fele a világháborúban nagyrészt megsemmisült, a helyreállításkor a 20. század eleji alakját vették figyelembe.
===15. szám===
[[Fájl:Disz-ter-15b.jpg|bélyegkép|180px|[[Szobabelső]] az egykori De la Motte-palotában (2006)]]
A ''15. szám'' alatti egyemeletes barokk épület a [[Műemlékek Nemzeti Gondnoksága|Műemlékek Nemzeti Gondnokságának]] ad otthont, földszintjén posta működik. Az udvar felőli részen árkádos folyosó fut végig, az emeleti szobákat jó állapotban fennmaradt freskók díszítik. A 15. században két lakóház állt ezen a helyen. Tulajdonosaik mesteremberek voltak, illetve – az 1866-ból származó emléktábla felirata szerint – 1493-ban „a kékesi pálosok hajléka épen e ház telkén állott“. A 100 évvel később állított másik emléktábla arról tudósít, hogy „Középkori ház helyén épült a [[XVIII. század]]ban barokk stílusban. Emeletén barokk falfestés jelentős maradványai".
A törökök kiűzése után az egyik ház teljesen romosan állt, a másik ház falainak egy része átvészelte az ostromot. 1696-ban a két ingatlan bizonyos Waigl Fülöp fakereskedőé lett, majd 1723-ban Schultz János Lőrinc asztalosmester vásárolta meg. A két házat valószínűleg ebben az időben egyesítették és építették újjá korai [[barokk]] stílusban. Az ingatlan a 18. században még kétszer cserélt gazdát. 1760-ban de la Motte des Aulnois Ferenc Károly alezredes birtokába került, aki kibővíttette és barokk palotává csinosíttatta az épületet. Ekkor készülhetett az udvari oldal árkádos folyosója is. A de la Motte család nem sokáig élvezhette a díszes kis palotát, mert nemsokára túladott rajta. Az új tulajdonos 1773-ban Beer József Kajetán gyógyszerész lett, (aki később Pesten, a mai József körút 64. szám alatt is patikát nyitott). 1865-ben Pan (Pán) József tervei szerint az épületet romantikus stílusú udvari oldalszárnnyal toldották meg, az üzleti portált és a bejárati kaput is átalakították; a házban gyógyszertár is működött. Az 1944-45-ös ostrom idején többek között a kapualj és a fölötte lévő épületrész is súlyos károkat szenvedett.
A helyreállítás után a teljes felújítás 1962-ben kezdődött meg. Ekkor kerültek elő későbbi festékrétegek alól az egymásba nyíló emeleti szobák eredeti, zömmel barokk-rokokó falfestései. A jó állapotban fennmaradt díszítőfestés vélhetően az [[1760-as évek]]ben vagy kevéssel azután készült, alkotóját nem ismerjük. A figurális részek zömmel bibliai tárgyú jeleneteket és tájakat ábrázolnak, az ornamentális részeket a virágmotívumok változatossága és gazdag színvilág jellemzi. A gondosan restaurált [[freskó]]k között napjainkban is irodai munka folyik.
84. sor:
===16. szám===
[[File:Budapest, I. Szent György Square. Old Hussar sculpture 01.jpg|thumb|125px|Az ''öreg huszár'' szobor mögött a cukrászda hátsó fele]]
A tér és a sétány sarkán álló ''16. számú'', egykor barokk épület helyén [[1893]]-ban eklektikus stílusú bérházat emeltek. A tulajdonos szellőczei Kovács VII. Pál felesége és 3 gyermeke volt, akik építették ezt az épületet és itt is laktak. A 18. század elején itt működött Bösinger Ferenc ''Arany Egyszarvúhoz'' címzett patikája, később a budai [[Arany Sas Gyógyszertár (Budapest)|Arany Sas patika]]. Az épület földszintjén ma cukrászda is üzemel.
A ''Korona Cukrászdában'' 1971-től a 2000-es évek elejéig, [[Mikes Lilla]] alapításával és vezetésével, itt működött a ''Korona Pódium'', mely kezdetben irodalmi esteknek, kétnyelvű irodalmi műsoroknak adott otthont, illetve színészek előadóestjeit mutatta be. Később egyre több színházi jellegű produkció is színre került. Célja elsősorban irodalmi művek bemutatása és népszerűsítése, valamint a különböző művészeti ágak összefonódásának, és új kezdeményezések bemutatása volt.<ref>{{SzínhLex|Korona Pódium ?|http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz13/571.html}}</ref><ref>{{SzínhLex|Mikes Lilla; Mann ?|http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz15/372.html}}</ref><ref>Trencsényi Zoltán: [http://www.nol.hu/archivum/archiv-51618 Nagy idők Korona-tanúja], NOL 2002. február 20.</ref> Olyan előadók léptek fel, mint [[Pitti Katalin]] a Márai-Liszt estjével,<ref>Viva la musica - [http://viva-la-musica.hu/hu/klasszikus-produkciok/pitti-katalin Pitti Katalin]</ref> vagy Malek Andrea ''közös önálló est''jei.<ref>Kék ügynökség: [http://www.muveszkek.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=276:eletrajz&catid=45:malek-andrea&Itemid=2&layout=szinesz Malek Andrea]</ref> Ezt – a több mint 25 éven átívelő kezdeményezést folytatva – élesztette újjá 2006 májusában Bökönyi Laura ''Új Korona Pódium'' címen.<ref>[http://www.laurabokonyi.hu/interface.html Bökönyi Laura honlapja]</ref>
90. sor:
===17. szám===
[[Kép:Budapest Honvédelmi Minisztérium épülete 1930.jpg|thumb|Az egykori elpusztult Honvédelmi Minisztérium épülete a [[Szent György tér]]en, a Honvéd Főparancsnokság mögött <p align="right"><small>(Képeslap, 1930.)</small></p>]]
A ''Dísz tér 17.'' helyén a [[19. század]] első felében barokk homlokzatú, emeletes kaszárnyaépület állt. Ennek egy részét az [[Magyarországi Evangélikus Egyház|evangélikus egyház]] [[1846]]-ban megvásárolta, és azt [[Kimnach Lajos]] tervei alapján templommá építették át. Miután a szomszédos [[Szent György tér]]en [[1890]]-re teljesen felépült a [[Honvédelmi Minisztérium]] palotája, a megmaradt kaszárnyarészt és a templomot egyaránt lebontották, hogy helyet adjanak az új katonai épületnek. Itt épült meg [[Kallina Mór]] tervei alapján [[1895]]–[[1897]] között a Honvéd Főparancsnokság tömbje, összeépítve a minisztérium épületével. (Kárpótlásul [[Budavári evangélikus templom|új evangélikus templomot]] emeltek a [[Bécsi kapu tér (Budapest)|Bécsi kapu téren]].)
A Honvéd Főparancsnokság [[neoreneszánsz]] stílusú, négyemeletes, nagyméretű kupolával koronázott épülettömbje a [[második világháború]] idején súlyos károkat szenvedett. A háború után a sérült kupolát és felső emeleteket lebontották, mert az akkori szakmai álláspont szerint a vár együtteséhez nem illő magas, sérült épületeket kétemeletesre vissza kellett bontani. Azóta a helyreállításra, hasznosításra sokféle elképzelés született, pályázatokat írtak ki, de a félig romos épületcsonk több mint 50 évig változatlan állapotban állt. Ez a rom zárta le délről a Dísz tér épületegyüttesét. A felújítási munkálatok 2012-ben kezdődtek és az épület 2014. július 31-én nyitotta meg kapuit – egy [[Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.|Zsolnay]] kerámia tárlattal – a nagyközönség előtt, mely helyiségei ezentúl művészeti kiállításoknak adnak helyet. Kicserélték a teljes gránitlábazatotés helyreállították a durva mészkőből készült kváderburkolatot (így eltűntek a homlokzati 1944–1945-ös és 1956-os belövésnyomok), akárcsak a helyükre visszahelyezett hatvannégy [[vármegye]] 25 megmaradt címerét, továbbá renoválták a vaskapukat, a belső terek stukkóit, kandelábereit és szobrait is. Az épületet akadálymentessé tették és kibontásra kerültek a raktározás miatt bekerült ideiglenes építmények, polcok, elhatárolások, illetve a hiányokat pótolták. A Várgondnokság vagyonkezelésében lévő épületrész felújítását [[Deák Zoltán]] tervezte.<ref>MTI: [http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/zsolnay-kiallitas-az-egykori-honved-foparancsnoksag-felujitott-epuleteben Zsolnay-kiállítás nyílik a volt Honvéd Főparancsnokságban], kormany.hu - 2014. július 24.</ref><ref>Deák Zoltán: [http://epiteszforum.hu/elet-a-honved-foparancsnoksagban-megujult-a-disz-teri-torzo Élet a Honvéd Főparancsnokságban - megújult a Dísz téri torzó], epiteszforum.hu - 2014. augusztus 19.</ref>
108. sor:
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
==Források==
| |||