„Felvinc” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: Kiskötőjel cseréje gondolatjelre |
|||
22. sor:
A kuruc-labanc háborúk idején ez a vidék is részese volt bizonyos történelmi eseményeknek: 1704. július 3-6 között Csáki László Felvinczen irt leveleiben segítséget kért Torockai István fővezértől; 1729. szeptember 14-én itt halt meg Tiege osztrák tábornok, aki előzőleg végigpusztította Erdélyt.
A XVIII. század vége és a XIX. század egy gazdasági és fejlődési lendülést jelentett a település és egyben a térség számára. 1751. április 19-től postajárat létesült Felvinczen és így a város belekapcsolódik az országos postakocsi hálózatba. 1846-ban a bécsi udvar elrendeli a térség székházának Felvinczre való felépítését – az épület 22000 forintba került és 1848-ban fejezték be.11
Az 1848-1849-es események újabb emberi és anyagi veszteségeket hoztak a már szépen fejlődő Felvincz lakóira. Részvétet és együttérzést fejez ki kiváló tollával Orbán Balázs, amikor hűen ábrázolja az események lefolyását: „A díszes templomukra büszke felvincziek 1848. november 13-án éppen annak felszentelési ünnepére készültek, midőn Grácze osztrák százados által nyolcezer oláhból álló tábor ütött tanyát a Pestes nevű szőlőhegy alatt. A felvincziek a gyászos példákból tudhatván, hogy az oláh táborok ily látogatása mit szokott jelenteni, s mivel a városban semmi erő, mi védhette volna, nem volt, gyorsan menekültek el, ötvenkét személyt azonban a városra csapott oláhok menekülés közben meglesvén, elfogták s egytől egyig a legszörnyűbb kegyetlenkedéssel gyilkoltak le. Az elmenekültek is csak magukat menthették meg, de minden vagyonuk hátramaradt, az oláhok aztán szabadon prédáltak ott kényük, kedvük szerint, mi értékes bútor, kereskedelmi cikk, élelmiszer stb. volt, a közt huszonötezer veder bort is kihordtak a táborba, s aztán várost minden oldaláról felgyújtva, földdel egyenlővé tették. Ekkor a reformátusok új templomát, iskolaházát, papi, mesteri lakokat s az egyház fogadóját is elégették, úgy, hogy csak maga a ref. Egyházközség húszezer pft. kárt vallott.12 A pusztításokat a település 1860-ra „heverte” ki.
[[Image:Felvinc XIXsz.jpg|thumb|450px|Felvinc a XIX. században]]
1860-ban a járási hivatal beköltözött a restaurált székházba. Ettől a pillanattól kezdve egy újabb fejlődési lendülésről beszélhetünk. Röviden megemlíteném az akkori vezetőség tagjait – ők voltak azok, akik lényegében talpra állították az elpusztított települést, hozzájárult a kedvező történelmi helyzet is, a kiegyezés – : Kovács János (főbíró), Nádudvari László (jegyző), Kovács Albert, Szacsvai Lázár, Bálint József (tanácstagok)13 1867-ben három malom működött a helységben, 1870 körül létesítettek egy polgári olvasókört szórakozás céljából, 1874-ben már készült az új vasúti töltés, épült az új állomás és végül, de nem utolsó sorban a fejlődő polgárosodás egy másik jele az 1880-ban megalakult férfi dalegylet volt.14
Röviden ejtsünk néhány szót a polgári olvasókörről. Ez újdonságként számított a település "életében". Miért is alakult meg ez az olvasókör? Az egész országban beindult (Gróf Széchenyi István kezdeményezésére) nép felemeléséért tett akciók során. Ennek érdekében egyes városokban kaszinókat, máshol pedig olvasóegyleteket létesítettek. Felvinczen megalakult a Polgári Olvasókör (az akkori időszakban ez egy divatban lévő egylet volt). Megalakulásának időpontját nem ismerjük, de ha figyelembe vesszük, hogy Orbán Balázs jól ismert könyvének megjelenési évét (1868), akkor nyugodtan állíthatjuk, hogy az Olvasókör már jóval a századforduló előtt létezett. A következőképpen ír Orbán Balázs az Olvasókörről: "Felvinczre vonatkozólag még megemlítem, hogy van posta-állomása, olvasóegylete”.15 Megalakulásának körülményeiről nincsenek biztos információink. Állítólag Áts Lajosnak volt a legnagyobb szerepe az egylet megalapításában.16 A kör programja naponta tíz és tizenkét óra között, majd délután négy órától tíz óráig tartott.17 A termekben folyó tevékenységek közül megemlítenénk: különböző műalkotásokat olvastak el és beszélték meg, napilapokat olvastak, biliárdoztak (igen közkedvelt játék a századfordulón minden társadalmi kategóriában), kártyáztak (kedvelt játékok ezen a vidéken: Hatvanhatos, Filkó, Huszonegyes és a Kalabér), kugliztak, rendezvényeket (augusztus 20-án megrendezett népünnepély) és versenyeket rendeztek.
| |||