„Aral-tó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 188.6.139.61 (vita) szerkesztéséről TomcsyBot szerkesztésére |
a hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása AWB |
||
57. sor:
[[2004]]-re az Aral-tó elveszítette korábbi területének 75, vízmennyiségének 90%-át, a korábbi partvonal mentén fekvő települések több tucat kilométerre kerültek a víztől (így például a korábbi [[Aralszk]] [ma [[Aral]], Kazahsztán], [[Mujnak]] [ma Mo’ynoq, Üzbegisztán]). [[1961]]-től évenként mintegy 50 centiméterrel apadt a tó (egyedül a csapadékosabb [[1969]]-es, [[1970]]-es és [[2003]]-as években állt meg a vízszint csökkenése).<ref>Zavialov 2005. 50.</ref> Az [[1980-as évek]]től a kikötői infrastruktúra használhatatlanná válásával a személy- és teherhajózás, valamint az egykor jelentős, évi 50 ezer tonna halat jövedelmező halászat is megszűnt a tavon. Az [[1950-es évek]]ben leírt gazdag ökoszisztéma (benne endemikus fajokkal) java része kipusztult.<ref>Zavialov 2005. 1.</ref>
Az Aral-tó vízcsökkenéséért javarészt az emberi tevékenység felelős. A tavat tápláló folyók befogása a rizs- és gyapotföldek öntözésére nagymértékben hozzájárult a tó gyors kiszáradásához. Részben a két faj nagy vízigénye, részben pedig az öntözőcsatornák rossz minősége miatt (pl. Közép-Ázsia legnagyobb csatornájából, a [[Karakum-csatorna|Karakum-csatornából]] a víz 30-75%-a elszivárog a földbe), a két folyó éves átlagos vízhozama több mint 55 km³-ről alig 9 km³-re csökkent.<ref>[http://www.iml.rwth-aachen.de/elearning/srw/uebungsmaterial/AralSeaDisaster.pdf]</ref>
A folyók vízhozamának csökkenésében szerepe van a mikroklimatikus változásoknak is: a tó vízfelszínének csökkenésével a [[párolgás]], és így a csapadék mennyisége is csökken. Egyes vélemények szerint a tó kiszáradásáért a [[globális felmelegedés]] a felelős. Ezzel szemben, az igazság az, hogy bár az éghajlatváltozás hatással van a vízszint csökkenésére, ez csak töredéke az öntözés következményeinek: a tó vízszintcsökkenéséért 86%-ban ez utóbbi felelős, a klímaváltozás hatását a kutatók csak 14%-ra teszik.<ref>[http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1474706511000489]</ref> Emellett a geológusok arra hívják fel a figyelmet, hogy ehhez hasonló ökológiai katasztrófák a múltban is előfordultak, amelyek nyomán tavak, beltengerek tűntek el a föld színéről, s nem hagyhatóak figyelmen kívül a [[Turáni-alföld]] sajátos geológiai viszonyai, ún. [[paleovariabilitás]]a sem (lásd fent).<ref>Zavialov 2005. 1–2.</ref>
| |||