„Fadrusz János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Emlékezete: Pirosról - kékre |
→Nagy alkotások: A visszacsatolás 1940-ben volt |
||
49. sor:
A mester időközben újabb nagy megbízáshoz jutott. [[Kolozsvár]] városa ugyanis már régóta tervezte egy Mátyás-emlékmű felállítását. A mű elkészítésére kiírt pályázat első díját Fadrusznak ítélték. A szobor a nagy királyt abban a pillanatban ábrázolja, amikor egy vár bástyájáról harci ménjén ülve győztes hadaira tekint. Arcáról erő és fenség sugárzik. A szobor talapzata mellett állnak a fekete sereg vezérei: [[Magyar Balázs (hadvezér)|Magyar Balázs]], [[Kinizsi Pál]], [[Báthory István]] és [[Szapolyai János]]. A mű gipszmodelljét [[1900]]-ban bemutatták a [[párizs]]i világkiállításon, ahol a több száz szobor között a kiállítás aranyérmével jutalmazták. A szobrot [[1902]] októberében avatták fel fényes ünnepségek közepette. A művészt József főherceg vaskorona renddel tüntette ki, a várostól pedig díszpolgárságot és egyetemi doktori címet kapott. Az alkotás Fadrusz művészetének leghíresebb alkotása, egyben munkásságának csúcspontja.
A Mátyás-szoborral szinte egy időben avatták fel Fadrusz harmadik nagy művét a Wesselényi-emlékművet [[Zilah]]on. Az emlékmű az [[1838]]-as nagy pesti árvíz hősét, a nép barátját, a harcos szellemű [[reformkor]]i politikust ábrázolja, amint a lépcsős talapzatról lelépve az előtte álló jobbágy szemébe nézve annak vállára teszi a kezét. Az emlékművet [[1935]]-ben a [[Románia|románok]] eltávolították, talapzatát szétverték, de Észak-Erdély visszacsatolása után [[1942]]-ben
=== Emlékezete ===
| |||