„Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB
12. sor:
|honlap cím=http://www.viennaairport.com/jart/prj3/via/website.jart
|honlap neve=www.viennaairport.com
|utasforgalom=22 483 158 (2014)<ref name="presse">< /ref>
|teherforgalom=277 532 (2014) <ref name="presse">< /ref>
|gépmozgás=244 600 (2014) <ref name="wings">< /ref>
|kifutó szög 1=16/34
|kifutó hossz 1=3600
32. sor:
}}
[[Fájl:TowersVIE.jpg|bélyegkép|A régi és az új irányítótorony]]
A '''Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér''' ([[német nyelv|németül]] Flughafen Wien-Schwechat) [[Ausztria]] legnagyobb és legismertebb repülőtere. Az [[Austrian Airlines]], a [[NIKI]] ([[Air Berlin]] leányvállalata) valamint a [[Tyrolean Airways]] (Austrian Airlines leányvállalata) bázisreptere és átszállóhelye. Elsősorban [[Kelet-Európa]] és a [[Közel-Kelet]] felé induló járatok csomópontja, és Ausztria keleti régiójának legnagyobb munkaadója. 2014-ben 70 légitársaság több mint 60 ország 180 úticéljával kötötte össze a repteret.<ref name="wings">{{cite web|url=http://www.austrianwings.info/2014/01/fotoreportage-60-jahre-flughafen-wien-schwechat/|title= Fotoreportage 60 Jahre Flughafen Wien Schwechat |year=2014-01-01|author=|publisher=Austrian Wings|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref> A reptér két 45 méter széles kifutópályával (11/29: 3500 m, 16/34: 3600 m) és 84 repülőgép beálló hellyel rendelkezik.<ref>{{cite web|url=http://www.wien-konkret.at/verkehr/fliegen/flughafen-wien/ |title=Flughafen Schwechat |year=2014-10-13|author= |publisher=Wien Konkret|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref>. 2014-ben a repülőtér 22&nbsp;483&nbsp;158 utast számlált.<ref name="presse">{{cite web|url=http://www.viennaairport.com/unternehmen/presse__news/presseaussendungen__news_2?news_beitrag_id=1418939453111|title=Presseaussendungen|year=2015-01-20|author=|publisher=Vienna International Airport|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref> A reptér alkalmas olyan széles törzsű gépek fogadására, mint a [[Boeing 747]] és az [[Airbus A380]]. A reptér üzemeltetője a tőzsdén bejegyzett ''Flughafen Wien AG''.
 
==Fekvése és megközelítése==
42. sor:
|title=LOWW Wien Schwechat|year=|author=|publisher=x-plane.at|format=|accessdate=2015-03-21|language=német}}</ref> és ''Luftwaffenstützpunkt Schwechat – Ost/Heidfeld'' néven kezdett üzemelni. Itt működött az 5-ös vadászpilóta képző, de aktív repülőegységek (vadászrajok és harci repülők) bázisaként is szolgált.<ref>[http://www.ww2.dk/Airfields%20-%20Austria%20%5B1937%20Borders%5D.pdf Luftwaffe Airfields 1935-45, Austria (1937 Borders)] Hozzáférés: 2014. március 21.</ref>
 
1942-ben a reptér egy részét megkapta [[Ernst Heinkel]] repülőgépgyártó üzeme és tervező irodája, itt gyártották a [[He 219]] és [[He 162]] típusú vadászgépeket. 1944. december 7-én a reptér egy részére telepítették a schwechati II. munkatábort, az internáltak az Henkel üzemben és a Liesing sörgyárban dolgoztak.
 
1945 őszén a megállapodás szerint a [[Egyesült Királyság|brit]] megszálló csapatok vették át, bár a reptér [[Szovjetunió|szovjet]] zónában helyezkedett el. A szovjetek vették birtokukba az asperni repteret, az amerikaiak pedig a langenlebarni repteret (Bécs egykori légikikötéje, ma katonai reptér). 1946-ban szállt le a [[British European Airways|BEA]] első polgári gépe, egy [[DC–3|C–47 Dakota]].<ref name="wings">< /ref> 1953-ban már hazai cég látta el az áru- és csomagkezelést. A ''Bécsi Reptérüzemeltető Társaság'' 1954. január 1-jén indította meg működését.
 
A [[futópálya|kifutópályát]] 1954–1955-ben 2000 m-re hosszabbították. 1956. március 27-én a közlekedésügyi miniszter engedélyt adott az általános forgalmat lebonyolító reptér kialakítására és üzemeltetésére. 1959-ben a kifutópályát 3000 m-re hosszabbították meg. Az új légiáru kezelő épület, a mai 2-es terminál építése 1956-ban kezdődött, és 1960. június 17-én adták át a forgalomnak. A 40 m magas irányító torony is elkészült.
 
A légiforgalom várható növekedése miatt már 1962-ben megkezdődött a második kifutópálya tervezése (16/34). 1972-ben engedélyezte az építést a közlekedésügyi miniszter, 1977. október 6-án avatta fel [[Rudolf Kirchschläger]] szövetségi kancellár. 1977-ben üzembe helyezték a Polgári Repülési Központot (Civil Aviation Center), két évvel később pedig a [[Very Important Person|VIP]]- és Business Center is megnyílt.
 
1988-ban adták át a keleti mólót nyolc utashíddal, akkoriban vékony híd kötötte össze a utaskezelővel. 1990-ben megnyitották a World Trade Centert, 1991-ben pedig a Vienna International Air Cargo Centert. A 2000 személygépkocsi befogadására alkalmas 3-as parkolóházat is üzembe helyezték.
 
1992-ben megnyílt az új 1-es terminál, majd egy évvel később a bevásárló terület a B, C és D kapuk tranzit területén. 1996-ban a nyugati mólóval, és újabb 12 utashíddal bővült a repülőtér. 2005-ban megkezdte működését a 109 méter magas irányítótorony, amely betekintést nyújt a repülőtér egész területére. A régi tornyot lebontották. 2004 óta működik az Iroda Park, három épületében több mint 69&nbsp;000 m² bérelhető hely áll rendelkezésre. A VIP terminál és a hozzá tartozó előtér 2006-ban nyílt meg.
67. sor:
2012. június 5-én nyílt meg az eredetileg Skylink projektnéven felépített terminál. Az [[Austrian Airlines Group]], az [[Emirates]], az [[Qatar Airways]] és a [[Star Alliance]] tagtársaságai használják.
 
A ''B, C és D utaskapuk'' az 1-es és 2-es terminálokhoz kapcsolódnak, a közös tranzit területhez a 2-es terminálon keresztül lehet eljutni. A ''D utaskapu'' a keleti mólón található. Az északi mólón az ''F és G kapuk'' a 3-as terminálon keresztül érhetők el.
 
<gallery widths="200">
78. sor:
==Utasforgalmi adatok==
 
[[Kép:Verkehrszahlen VIE.png | bélyegkép|Utasforgalom alakulása 2003 óta]]
 
A közvetlen járattal elérhető európai, közel-keleti és tengerentúli városok utasforgalma: