„Ihsídidák” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Medina –> Medina (Szaúd-Arábia) |
a zöld link kékre |
||
10. sor:
Még [[923]]-ban vásárolta meg al-Ihsíd az [[Abu l-Miszk Káfúr]] nevű [[núbia]]i [[rabszolga|rabszolgát]], aki rendkívül tehetségesnek bizonyult az államügyek intézése terén, ezért az emír felszabadította, és rábízta fiai nevelését. Így történt, hogy [[946]]-ban, amikor Ibn Tugdzs meghalt, gyakorlatilag Káfúr irányítása alá került birodalma: fiai, [[Únúdzsúr ibn al-Ihsíd|Abu l-Kászim Únúdzsúr]] ([[946]]–[[961]]), de még inkább [[Ali ibn al-Ishíd|Abu l-Haszan Ali]] ([[961]]–[[966]]) csak bábok voltak a mindenható miniszter kezében.
A kultúrát is bőkezűen támogató Káfúr [[966]]-ban úgy döntött, hogy maga veszi át a hatalmat Egyiptom felett, azonban [[968]]-ban már el is hunyt. [[Al-Mutanabbí]], a híres [[arab nyelv|arab]] költő számos dicskölteményt írt hozzá, életútját és érdemeit innen ismerjük jól. Az utolsó Ihsídida [[Ahmad ibn Ali ibn al-Ihsíd|Abú l-Favászim Ahmad]], Alí fia volt. Ahmad uralkodása igen rövid ideig tartott: [[Dzsauhar asz-Szikilli]], az [[Észak-Afrika|Észak-Afrikát]] [[909]] óta uraló [[Fátimidák]] zseniális hadvezére 969-ben betört Egyiptomba, és egészen a [[Nílus]]ig jutott. Az emír [[Vezír (
Dzsavhar [[972]]-ig töltötte be az egyiptomi helytartói rangot, eközben megalapította [[Kairó]] (al-Káhira, ''a győzedelmes'') városát [[Fusztát]] közelében, benne a világhírű [[Azhar-mecset]]tel.
| |||