„Pauszaniasz Periégétész” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
{{egyért2|az utazóról|Pauszaniasz (egyértelműsítő lap)}}
 
{{személyTudós infobox
|kép=Pausanias Description of Greece.jpg
|név =Pauszaniasz Periégétész
|képaláírás=Kézirat (1485) ''Görögföld leírása'' ([[Biblioteca Laurenziana]])}}
|kép =Pausanias Description of Greece.jpg
|képméret =220px
|képaláírás =Kézirat (1485) ''Görögföld leírása'' ([[Biblioteca Laurenziana]])}}
<!--Életrajzi adatok -->
|ismeretes mint =
|nemzetiség =görög
|állampolgárság =
|születés dátuma = [[115]] körül
|születés helye =
|halál dátuma =[[180]] körül
|halál helye =
|sírhely =
|házastárs =
|élettárs =
|gyermekei =
|lakhely = <!-- élő személy esetén -->
<!-- Iskolái -->
|felsőoktatási intézmény =
|más intézmény =
|egyéb diplomái =
<!-- Pályafutása -->
|szakterület =[[földrajztudomány]]
|kutatási terület =
|tudományos fokozat = <!-- melyiket és mikor --->
|mérnöki ág = <!-- mérnökök esetében -->
|aktivitási típus =
|szakintézeti tagság = <!-- ide kerülnek a betöltött hivatali pozíciók is, ha vannak -->
|felsőoktatási munkahely1 =
|felsőoktatási beosztás1 =
|felsőoktatási munkahely2 =
|felsőoktatási beosztás2 =
|kutatóintézeti munkahely =
|kutatóintézeti beosztás =
|más munkahelyek = <!-- pl. kórház, tervezőiroda, iskola, minisztérium stb. -->
|jelentős munkái =''Görögország leírása''
|jelentős tervfeladatai =
|tudományos publikációk száma =
|szakmai kitüntetések =
|akadémiai tagság = <!-- megválasztás évével -->
|hatással volt = <!-- akiknek a munkásságára hatással volt -->
|hatással voltak rá = <!-- akik hatással voltak a MUNKÁSSÁGÁRA -->
|aláírás =
|weboldal = <!-- http:// nélkül -->
|wikicommons =
}}
 
'''Pauszaniasz''' ({{ny-gr|Παυσανίας}}, körülbelül [[115]] – [[180]]) görög író, utazó, geográfus. '''Periégétész''' melléknevét fő műve címéről (Ελλάδος περιήγησις, ''Helladosz periégészisz'', „Görögföld leírása”) kapta.<ref>A mű magyar kiadása: ''Görögország leírása'', I-II. kötet Pallas Stúdió, Kossuth Nyomda, Budapest, 2000. ISBN 963-9207-40-3</ref> A [[2. század]]ban, [[Publius Aelius Hadrianus római császár|Hadrianus]], [[Titus Aurelius Antoninus Pius római császár|Antoninus Pius]] és [[Marcus Aurelius római császár|Marcus Aurelius]] idején járta be Hellászt és a [[Földközi-tenger]] medencéjét [[Anatólia|Anatóliától]] [[Szardínia (sziget)|Szardíniáig]], és írta le tapasztalatait. Első kézből származó megfigyelései nagyon fontosak a [[történettudomány]] számára épp úgy, mint az irodalomtörténet számára, mind a tíz könyv fennmaradt. Gondos író, minden érdekelte a bejárt vidékeken. Nem csak a grandiózus vagy szép dolgok, de a szokatlan látnivalók és titkos szertartások is. Néha indokolatlan következtetésekre jut, de őszintesége megkérdőjelezhetetlen. Munkásságára valószínűleg hatással volt [[Polemón]].
123 353

szerkesztés