Főmenü megnyitása

Módosítások

a
hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB
== Előzmények ==
 
Az [[itáliai háború (1551–1559)|1551–1559-es itáliai háború]], más néven Habsburg–Valois háború 7. évében, [[1557]]. [[augusztus 10.|augusztus 10-én]] a [[Pikárdia|Pikárdiában]] [[saint-quentini csata|saint-quentini csatában]] a francia csapatok katasztrofális vereséget szenvedtek a [[Emánuel Filibert savoyai herceg|Savoyai Emánuel Filibert herceg]] által vezetett spanyol haderőtől. A vereség miatt visszahívták [[François de Guise]] herceg itáliai francia hadseregét. A sietve érkező Guise [[1558]]. [[január 8.|január 8-án]] gyors rajtaütéssel elfoglalta az [[1347]] óta angol kézben lévő [[Calais]]-t, bevette [[Arlon]]-t és [[Thionville]]-t.<ref>Claude de La Châtre de La Maisonfort: ''Mémoire sur les siège de Calais et de Thionville'', 1744, kiadó [[Lenglet du Fresnoy]] abbé, III. kötet.</ref>. Az angolokat kiűzték Franciaország földjéről, a Habsburg császári haderőt a [[Mosel]] folyón túlra vetették vissza. Néhány hónappal később, [[1558]]. [[július 13.|július 13-án]] azonban [[Lamoraal van Egmont|Egmont gróf]] spanyol hadserege – az angol flotta támogatásával – újabb vereséget mért a franciákra a [[gravelines-i csata|gravelines-i csatában]], Calais közelében. Franciaország vert helyzetbe került. Ugyanakkor a spanyol–angol szövetség sem volt abban a helyzetben, hogy folytassa a kimerítő háborút. Patthelyzet állt be.
 
[[1558]]. [[november 17.|november 17-én]] Angliában elhunyt [[I. Mária angol királynő|Tudor Mária királynő]], [[II. Fülöp spanyol király]] felesége. Húgát, [[I. Erzsébet angol királynő|Erzsébet hercegnőt]] csak halála előtt néhány nappal jelölte örökösévé. Erzsébet jelöltségét ekkor még maga II. Fülöp is támogatta, a franciabarát [[I. Mária skót királynő|Stuart Máriával]] szemben. Erzsébetet [[1559]]. [[január 15.|január 15-én]] koronáztak Anglia királynőjévé. Erzsébet helyreállította az [[Church of England|anglikán egyházat]], amelyet még apja, [[VIII. Henrik angol király|VIII. Henrik]] alapított, de nővére, a katolikus [[I. Mária angol királynő|Tudor Mária királynő]] gyakorlatilag megsemmisített. Ezzel nyíltan sógorának, a spanyol királynak tudomására hozta, hogy Angliára sem vallási, sem politikai szövetségesként többé nem számíthat. Bizonytalan helyzetében Erzsébet igyekezett stabilizálni külkapcsolatait, és hajlott a kiegyezésre ősellenségével, Franciaországgal.
 
== A békeszerződések ==
[[II. Henrik francia király|II. Henrik király]] két szerződést kötött: az elsőt [[I. Erzsébet angol királynő]] Angliájával, a másodikat [[II. Fülöp spanyol király]] Spanyolországával. A békekötést megelőző megbeszélések a [[Ciszterciek|cisztercita]] Cercamp apátságban folytak le, [[Frévent]] városában, [[Arras]] közelében. A tárgyalások színhelyét később áttették a [[Dél-Németalföld|spanyol-németalföldi]] [[Le Cateau-Cambrésis|Cateau-Cambrésis]] erődített városába, a szerződés írták alá, amely [[Cambrai]] városától 20&nbsp;km-re keletre fekszik.<ref>A várost egy évszázaddal később, [[1642]]-ben elfoglalták [[XIII. Lajos francia király]] csapatai, ma Észak-Franciaországban található, [[Nord]] megyéhez, a [[Nord-Pas-de-Calais]] régióhoz tartozik. </ref>
 
=== A francia–angol szerződés: 1559. március 12. – április 2. ===
Az ''első cateau-cambrésis-i szerződést'' két lépcsőben írták alá. [[1559]]. [[március 12.|március 12-én]] II. Henrik francia király aláírta a kész szerződést, amelyet 3 héttel később, [[április 2.|április 2-án]] Erzsébet angol királynő teljhatalmú megbízottai is aláírtak.
 
A fiatal Erzsébet királynő ebben a helyzetben még kritikus helyzetben volt. Létfontosságú volt hatalmának biztosítása, nem állt módjában [[Calais]]-ra vonatkozó igényét érvényesíteni, ezért a szerződésben beleegyezett, hogy Franciaország – bár jelentős összegű, {{szám|500000|[[écu]]}} váltságdíj lefizetése fejében – megtarthassa a fontos kikötővárost.
=== A francia–spanyol szerződés: 1559. április 3. ===
 
A ''második cateau-cambrésis-i szerződést'' a Cercamp apátságban tárgyalták. A szerződést [[1559]]. [[április 3.|április 3-án]] írták alá [[II. Henrik francia király]] és [[II. Fülöp spanyol király]] teljhatalmú megbízottai. A szerződés véget vetett az [[itáliai háborúk]]nak. Hosszú időre lezárult a francia királyi haderő 65 év óta tartó itáliai vállalkozása, amely [[1494]]-ben kezdődött, amikor [[VIII. Károly francia király|VIII. Károly király]] bevonult [[Firenze|Firenzébe]].
 
A szerződés értelmében Franciaország elveszítette szinte valamennyi észak-itáliai és savoyai hódítását. Franciaország kötelezte magát, hogy az elfoglalt [[Savoyai Hercegség]]et, [[Piemont]]ot, a dél-burgundiai [[Charolais]] grófságot, sőt a 30 év óta megszállva tartott, [[Rhône]]-menti [[Bugey]] és [[Bresse]] tartományokat is visszaadja [[Emánuel Filibert savoyai herceg|Savoyai Emánuel Filibertnek]] (1528-1580), Savoya és Piemont uralkodó hercegének, Spanyolország szövetségesének. [[Korzika|Korzikát]] a [[Genovai Köztársaság]]nak adta át. A Piemonttal szomszédos [[Monferratói Őrgrófság]]ot ''(Marchesato del Monferrato)'' [[Guglielmo Gonzaga]] (1538–1587), [[Mantova]] hercege szerezte neg. Franciaországnak le kellett mondania a [[Milánói Hercegség]]ről ''(Le Milanais)'' és a [[Franche-Comté]] grófságról is Spanyolország javára.
A cateau-cambrésis-i békeszerződés és a rákövetkező bigott katolikus spanyol befolyás Itáliát hosszú időre gazdasági és szellemi pangásba taszította. Az [[reneszánsz#Itáliai reneszánsz|itáliai reneszánsz]] fejlődése elakadt.
A szerződés biztosítékául két dinasztikus házasságot kötöttek meg. [[II. Henrik francia király]] legidősebb leánya, [[Valois Erzsébet spanyol királyné|Erzsébet francia királyi hercegnő]] feleségül ment [[II. Fülöp spanyol király]]hoz, aki [[I. Mária angol királynő|Tudor Mária királyné]] halálával másodszor özvegyült meg. A hercegnőt eredetileg [[Habsburg Károly asztúriai herceg|Don Carlos infánssal]], az asztúriai herceggel (1545–1568), Spanyolország trónörökösével jegyezték el, de politikai érdekből jegyesének apjához adták feleségül.<ref> Erzsébet és Don Carlos tragikus sorsát a 19. században romantikus formában dolgozta fel [[Friedrich Schiller|Schiller]] drámája, és [[Giuseppe Verdi|Verdi]] ebből készült operája, a ''Don Carlos. </ref> A házasságkötést [[1559]]. [[június 21.|június 21-én]] tartották [[Párizs]]ban, a vőlegényt [[Fernando Álvarez de Toledo y Pimentel|Alba hercege]] képviselte.
 
[[Fájl:Tournament between Henry II and Lorges.jpg|thumb|right|300px|A végzetes lovagi torna, 1559. június 30.]]
 
Az eseményt tragédia árnyékolta be: egy héttel később, [[június 30.|június 30-án]] Párizsban [[II. Henrik francia király|II. Henrik király]] egy [[lovagi torna|lovagi tornán]] – amelyet éppen a békekötés megünneplésére szervezett – súlyos, utóbb halálosnak bizonyuló sérülést szenvedett. A haláltusáját vívó, de mindvégig tudatánál lévő király sürgette, hogy azonnal tartsák meg a másik esküvőt is, saját húgának, [[Valois Margit savoyai hercegné|Margitnak]], Berry hercegnőjének egybekelését [[Emánuel Filibert savoyai herceg|Emánuel Filiberttel]], [[Savoya uralkodóinak listája|Savoya címzetes hercegével]]. II. Henrik attól tartott, hogy ha ő meghal, a savoyai herceg visszautasíthatja a házasságot. A második esküvőt [[1559]]. [[július 10.|július 10-én]] tartották. Henrik király aznap meghalt. Felesége, [[Medici Katalin francia királyné|Medici Katalin királyné]], gyermekeivel egyedül maradva, megkezdte elszánt – és sokáig sikeres – harcát a [[Valois-ház]] hatalmának fenntartásáért. Franciaországban fellángoltak a [[francia vallásháborúk|vallásháborúk]], erősödött a [[hugenották]] üldözése.
294 108

szerkesztés