„II. Viktor Amadé szárd–piemonti király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
89. sor:
Viktor Amadé több háborúban növelte sayovai és piemonti birtokait. 1680–1699 között felszámolta a [[piemont]]i [[Moncalieri]] grófság különállását és beolvasztotta hercegségébe. Lazította függőségét nagy szomszédjával, a [[Savoyai Hercegség|Savoya]] birtoklására törő Francia Királysággal. Titokban katonai szövetségre lépett XIV. Lajos ellenségeivel, és [[1688]]-ban Savoya a [[Habsburg Birodalom]] által szervezett [[augsburgi liga]] oldalán lépett be a [[pfalzi örökösödési háború]]ba (más néven „kilencéves háborúba”). XIV. Lajos a torinói és a [[Verrua Savoia|verruai]] erőd átadását követelte Viktor Amadétól, de ő megtagadta ezt. Válaszul a francia király hadat üzent, [[1690]]. [[augusztus 18.|augusztus 18-án]] a [[staffardai csata|staffardai csatában]] a savoyai hadsereg vereséget szenvedett, a francia hadsereg megszállta Savoyát és Piemont nagy részét.
[[1691]]-ben a hercegi csapatok sikeresen visszaverték a [[Cuneo|Cuneót]] ostromló [[Nicolas Catinat|Catinat marsall]] csapatait, [[1692]]-ben Viktor Amadé herceg ([[Aeneas Sylvius von Caprara|Caprara]] császári tábornagy csapatainak támogatásával) elfoglalta a francia [[Dauphiné]] tartományt, de a Milánó felé vonuló franciák végigpusztították az [[Valle d’Aosta|Aosta-völgy]]et ''(Val d’Aosta).'' [[1693]]. [[október 4.|október 4-én]] az augsburgi liga csapatai a [[La Marsaglia-i csata|La Marsaglia-i csatában]] vereséget szenvedtek a franciáktól, akik elfoglalták Piemont egész területét. A hercegi család [[Vercelli]]be menekült, és fegyverszünetet kötött XIV. Lajossal.
A háború pusztításai 1696-ig tartottak, ekkor a vigevanói fegyverszüneti szerződés, majd a [[torinói béke (1696)|torinói különbéke]] révén II. Viktor Amadé herceg visszakapta birtokait. Hét évnyi békés időszak következett, ez alatt Viktor Amadé gazdasági és katonai reformokat hajtott végre. Az intendánsi rendszer igyekezett a francia megszálló katonaság beszállásolását és élelmezését megszabott korlátok között tartani, és a lakosság kárpótlásáról gondoskodni. A herceg már [[1696]]-tól válogatott katonai alakulatokat állított fel saját birtokain, készülve a következő összeütközésre Franciaországgal.
| |||