„Benamy Sándor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB |
a egyért |
||
28. sor:
[[Nagyvárad]]on és a [[budapest]]i Keleti Akadémián végezte tanulmányait, ahol gazdag nyelvtudásának alapját vetette meg. Közírói pályafutását a [[Nagyváradi Napló]]nál kezdte, majd rövid bukaresti újságíróskodás után a [[kolozsvár]]i [[Új Kelet]] és a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]] munkatársa lett. Részt vett a [[Temesvár]]on megjelenő [[Erdélyi Színházi Élet]] szerkesztésében (1930).
Bejárta a [[Közel-Kelet]]et, és élményeit útleírásokban örökítette meg. Az első közülük ''Európától Ázsiáig'' címen ([[Bécs]], 1925; 2. kiadás Budapest, 1937) [[Henri Barbusse]] előszavával jelent meg. A művészetről vallott nézeteit a [[Gaál Gábor (író)|Gaál Gábor]]ral kiadott ''Erről van szó!'' c. „művészeti és emberi figyelmeztető” (Kolozsvár, 1927) összegezte. A budapesti Új Színházban, majd Kolozsvárt is bemutatott ''Kajüt'' c. szexuál-szociológiai drámája körül 1928-ban irodalmi vita pattant ki. Hat írótársával: [[Fekete Tivadar]]ral, [[Győri Illés István]]nal, [[Károly Sándor]]ral, [[Ligeti Ernő]]vel, [[Nagy Karola|Nagy Karolával]] és [[Szántó György (író)|Szántó Györggyel]] szerzett "kollektív regény"-e, ''A földalatti hármak'', 1933-ban [[Tamási Áron]] előszavával jelent meg, s ugyanebben az évben mutatták be a Kolozsvári Színpártoló Egyesület drámapályázatán I. díjat nyert ''Vissza a háborúba?'' c. színművét.
1934-ben [[Magyarország]]ra költözött, ahol útirajzai, regényei, drámái mellett főként műfordításai tűntek fel. Fordításában jelent meg [[Mihail Alekszandrovics Solohov|Mihail Solohov]] ''Csendes Don'' c. regénye (1935-36). A [[második világháború]]t követő hónapokban átmenetileg újra Kolozsvárt telepedett le; itt adta ki R. Kovnator ''Lenin anyja'' c. tanulmányának s [[Ilja Ehrenburg]] ''Párizs bukása'' c. regényének fordítását (1945), ez utóbbi az [[Orosz Könyv Kiadó]]nál jelent meg. Budapestre visszaköltözve hosszabb ideig a [[Magyar Rádió]] irodalmi vezetője volt.
| |||