„Cs. Sebestyén Károly” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) |
a →Élete: egyért, replaced: Bálint Sándor → Bálint Sándor |
||
18. sor:
Amikor a múzeumhoz került, [[Móra Ferenc]] ásatásai nyomán az ország legtöbb feltárását végző intézménye volt. Az egyre gyarapodó régészeti gyűjtemény rendezése rá hárult, melyet pontos nyilvántartás vezetésével és fényképkatalógussal tett használhatóvá és könnyebben feldolgozhatóvá. Az így általa is megismert anyag vált kiinduló pontjává a régészet és a néprajz határán lévő problémák vizsgálatához. Ilyen témák voltak az avar és a honfoglalás kori íjak és tegezek rekonstrukciója, melyeket néprajzi párhuzamok alapján végzett. Móra több ásatásán részt vett, melyek közül a kundombi temető feldolgozását is elvégezte.
[[1926]]-ban a [[Szegedi Tudományegyetem|Ferenc József Tudományegyetem]] Bölcsészettudományi Kara doktorrá avatta. [[1931]]. [[december 12.|december 12-én]] [[Solymossy Sándor]] a magyar tárgyi néprajz témakörből egyetemi magántanárrá habilitálta. Solymossy nyugdíjba vonulásával a néprajzi tanszék intézményi kereteit fenntartva a szakot [[Sík Sándor]] adminisztratív vezetésével Cs. Sebestyén Károly és [[Bálint Sándor (néprajzkutató)|Bálint Sándor]] egyetemi magántanárok vitték tovább. Móra halála után ([[1934]]) két évig a Somogyi könyvtár és a Városi Múzeum megbízott igazgatója lett.
[[1938]]-ban nyugdíjba vonult, [[1939]]-ben pedig feleségével [[Budapest]]re költözött. [[1947]] [[január]]jától a [[Néprajzi Múzeum]] Etnológiai Adattárában a rajz- és a festménygyűjtemény gondozásával foglalatoskodott. Sajnos halálával több kéziratban lévő munkája befejezetlen és kiadatlan maradt.
| |||