Wikipédia

„Alfred Adler” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Életrajz infobox
| név=Alfred Adler
| kép=Alfred Adler1.png
| képaláírás = Dr. Alfred Adler
| születés dátuma = [[1870]]. [[február 7.]]
| születés helye = [[Bécs]]
11. sor:
'''Alfred Adler''' ([[1870]]. [[február 7.]] – [[1937]]. [[május 28.]]) osztrák pszichiáter. Adler [[Bécs]]ben kezdte meg orvosi tevékenységét. Kezdetben a pszichoanalízis freudi vonalát vallotta, de rövid időn belül attól lényegesen különböző saját irányvonalat teremtett. 1911-ben megalkotta elméletét, amely [[individuálpszichológia]] néven vált ismertté.
 
Az [[Elsőelső világháború|I. világháború]] alatt az osztrák-magyar hadseregben szolgált orvosként. [[1935]]-ben az [[Amerikai Egyesült Államok]]ba települt át. Élete során számos könyvet és cikket publikált.
 
== Életútja ==
25. sor:
Míg [[Sigmund Freud|Freud]] az emberi viselkedést elfojtott szexuális tartalmakkal hozza kapcsolatba, addig Adler az egó felsőbbrendűségi törekvéseit és környezetének interakcióját tekinti viselkedésünk mozgatórugójának. Azt vallotta, hogy az embert elsősorban társadalmi késztetések motiválják. Nem csupán azt állítja, hogy az embert a társadalmi hatások szocializálják, hanem azt, hogy maga a szociális érdeklődés veleszületett tulajdonság.
 
Az individuálpszichológia vezette be a kisebbségi komplexus fogalmát. Eszerint az ember születésétől fogva az egója felsőbbrendűségi érzésétől vezéreltetve arra törekszik, hogy uralkodjon környezetén és hatalmát afelett erősítse. Természetesen a környezet és a társadalom ezt a dominanciatörekvést szabályozza, illetve elnyomja a szocializációs mechanizmusok által. Ennek a mechanizmusnak a hibái, az alacsony társadalmi státusz vagy az eltérő fizikai tulajdonságok miatti lenézés, illetve a nagyfokú mellőzés a gyermekkorban azonban megbetegítheti a lelket, és az individuumban [[frusztráció]]t, kisebbségi érzést kelthet. Az [[egó]] ekkor kisebbségi komplexust fejleszt ki magában, mely hamis énképet vetít a tudatba, és így további kudarcokat, sőt [[pszichoszomatikus]] betegségeket okozhat. Kompenzációként végletesen [[Egocentrizmus|egocentrikus]] viselkedésre is késztetheti a kisebbségi komplexussal élő embert, aki ugyanúgy figyelmen kívül hagyja környezetét, ahogy saját magát is mellőzve látta a környezete által.
 
A kisebbségi komplexus egy fajtája az alacsony emberekben esetenként kifejlődő [[Napóleon komplexus]], vagy a magas emberek „fordított” Napóleon komplexusa. Az utóbbi esetben végletesen jelentéktelennek gondolja magát a beteg, míg az előbbiben megváltói jelentősségűnekjelentőségűnek.
 
Adler munkásságának másik jelentős terméke a ''[[Alkotókészség|kreatív]] én'' fogalmának megteremtése. Ez egy szubjektív rendszer, amely értelmezi és jelentéssel látja el a szervezet élményanyagát.
 
Adler tanainak harmadik vonala, a személyiség egyediségének és a saját életstílusnak a hangsúlyozása. Adler elméletében nem tulajdonít nagy jelentőséget a [[Szexualitás|szexuális]] ösztönöknek, mivel szerinte az ember elsősorban társadalmi lény. A tudatot helyezte a személyiség középpontjába, szerinte az ember általában tisztában van viselkedése okaival.
 
== Források ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Alfred_Adler”