Személyhez fűződő jogok (szerkesztés)
A lap 2015. október 3., 08:52-kori változata
, 7 évvel ezelőttkezdő idézőjel magyarítása, stb.
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
(elavult: régi Ptk-ra hivatkozik) |
(kezdő idézőjel magyarítása, stb.) |
||
{{elavult}}
{{személyi jog}}
A '''személyhez fűződő jogok''' az embernek – mint természetes személynek – és más [[jogi személy]]eknek biztosítja azt a háborítatlanságot, integritást, beavatkozásmentességet, mely a személy társadalmi rendeltetésének, társadalmi szerepének betöltéséhez szükséges. Védi a személyt a szükségtelen, illetéktelen beavatkozásoktól, mely a környezete
A személyhez fűződő jogok ''tudatos'', társadalmi szintű gyakorlása az [[önrendelkezés]].
== A személyhez fűződő jogok nemzetközi dokumentumai ==
=== Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata ===
[[Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata|Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata]] egy, az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] által elfogadott nyilatkozat,
=== Az Emberi Jogok Európai Egyezménye ===
===Általános szabály===
[[Polgári törvénykönyv|Ptk]]. 75.§ (1):
Az általános szabályozás célja, hogy absztrakt módon, általánosítva védje a személyhez fűződő jogokat. Ebből következtethetünk arra, hogy valamennyi személyiségi jog, a törvényben nem nevesítettek is jogi védelem alatt állnak. A személyhez fűződő jogok oly nagy területet foglalnak el, hogy azok felsorolása nem lehetséges és nem is célszerű. Modern világunkban újabb és újabb személyhez fűződő jogok jönnek létre, ezek automatikusan megilletik a személyt, nincs szükség törvénybe iktatni őket.
A személyhez fűződő jogok megsértése esetén a jogellenességet elkövető fél szankciókra számíthat, a sértés, veszélyeztetés ellen a törvény védelmi eszközöket biztosít.
Nem beszélhetünk azonban a személyhez fűződő jogok sérelméről olyan esetekben, ahol e jogok korlátozása jogszerűen történik (pl. [[őrizetbe vétel]], [[szabadságvesztés]], [[távoltartás]], [[jogos védelem]]) A jogok ilyetén való korlátozása esetén a szükségesség, arányosság, célszerűség elvének meg kell felelnie a jogkorlátozó cselekménynek.
Ptk. 75. § (3): ''
A [[törvény (jogszabály)|törvény]] kifejezetten szól a jogosult hozzájárulásáról személyhez fűződő jogokkal kapcsolatban. A jogosult lemondhat személyhez fűződő jogairól, például hozzájárul, hogy róla videofelvételt készítsenek, lefényképezzék, de feltételként szabja, hogy cél, ami miatt a jogosult lemond személyhez fűződő jogairól, az nem sérthet társadalmi érdeket (például nem mondhat le a testi épséghez való jogáról olyan címen, hogy pénzért megcsonkítsák).
Ptk. 75. § (2): ''
A törvény kiterjeszti az emberhez kapcsolódó személyhez fűződő jogokat a [[jogi személy]]ekre is, kivéve, ha azokra a jogi személy, jellegénél fogva nincsen rászorulva.
**''b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;''
**''c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;''
**''d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott [[dolog (jog)|dolog]] megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;'' Az a
**''e) [[kártérítés]]t követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.'' - szubjektív jogkövetkezmény
|