„Jules Mazarin” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB |
|||
49. sor:
Mazarin családja [[Róma|Rómában]] élt, egész gyermekkorát ott töltötte. Édesanyja csak a szülés előtt vonult vissza a [[Nápoly]] közeli hegyekben lévő, hűvösebb levegőjű pescinai családi birtokra.<ref>{{Opcit|n=Mongrédien|o=8}}</ref>
A Mazzarini család [[genova]]i eredetű volt. Nagyapja, Giulio, [[Szicília|Szicíliába]] költözött, itt született édesapja, Pietro is, aki már nagyon fiatalon Rómába utazott és Filippo Colonna [[connétable]], Balliano hercege, a nagyhatalmú Colonna család tagjának szolgálatába állt.<ref name="Opcit|n=Petitfils|o=32">{{Opcit|n=Petitfils|o=32}}</ref>
Pietro Mazzarini munkájával az évek során annyira elnyerte urának jóindulatát, hogy az lehetővé tette számára keresztlánya, a nemesi rangú Ortensia Bufalini feleségül vételét. A házasságból két fiú és négy lány született.<ref name="Opcit|n=Mongrédien|o=10">{{Opcit|n=Mongrédien|o=10}}</ref>
55. sor:
Giulio, a legidősebb volt a család kedvence. Hét éves korában felvették a [[Jézus Társasága|jezsuita]] oktatás fellegvárába, a ''Collegio Romanó''ba, ahol kiemelkedő tehetségéről tett tanúbizonyságot. Könnyen tanult, szívesen szerepelt. 16 éves korában elismeréssel fogadott előadást tartott egy akkoriban az égen megjelent üstökössel kapcsolatban. [[Loyolai Szent Ignác|Loyolai Ignác]] szentté avatása alkalmából, 1622-ben, egy passiójátékon Ignác szerepét játszotta, olyan átéléssel, hogy tanítói és nézői egyaránt elragadtatással nyilatkoztak tehetségéről és személyes varázsáról.<ref name="Opcit|n=Mongrédien|o=10"/> A jezsuiták szerették volna megnyerni rendjük számára, de ő erre nem hajlott. Ellenkezőleg – amint azt az őt megfigyelő jezsuiták is megtudták –, gyakori látogatója lett kétes lebujoknak, és hatalmába kerítette őt a kártyaszenvedély. Apja kérésére ezért a Colonna család feje, aki 18 éves fiát éppen [[Spanyolország]]ba, [[Alcalá de Henares]]be küldte tanulni, Giuliót adta mellé kísérőül.
A két fiatal rendkívül jól megértette egymást, idejüket megosztották a jogi tanulmányok és a madridi udvari élet örömei között. Sajnálatos módon a játékszenvedély itt is utolérte Giuliót. Pénzzavarba került, és hitelezői javaslatára házasságot tervezett egy gazdag spanyol lánnyal. Ifjú ura azonban ezt nehezményezte, és ezért egy sürgős üzenettel Rómába küldte apjához. Az üzenet tartalma természetesen a házassági tervek elárulása volt, és Giulio vissza sem térhetett Spanyolországba.<ref>{{Opcit|n=Mongrédien|o=12}}</ref> Rómában viszont tanulmányai befejeztével jogi doktorátust szerzett.<ref name="Opcit|n=Petitfils|o=32"/>
== Pápai szolgálatban ==
66. sor:
A kemény tárgyalások során kitűnt, hogy az ifjú Mazarin diplomáciai tehetsége lényegesen meghaladja katonai képességeit. Richelieu is nagy elismerést tanúsított tevékenysége iránt.
A tárgyalások alatt a katonai előkészületek is tovább folytatódtak. 1630. október 26-án [[Casale Monferrato]] mellett a spanyol és a francia csapatok már harcra készen sorakoztak fel egymás ellen, amikor Mazarin a két arcvonal közé lovagolt „Béke! Béke” kiáltásokkal. A teátrális jelenet nagyban növelte hírnevét.<ref>{{Opcit|n=Mongrédien|o=16}}</ref> Az ezt követően megkötött béke nyomán a pápától [[kanonok]]i rangot kapott és egyházi ruhát öltött.<ref name="Opcit|n=Petitfils|o=32"/>
[[Fájl:Palace Barberini, Rome.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|A Barberini-palota Rómában 1640 körül]]
Mazarin fennmaradt levelezésében számolt be arról, hogy Spanyolországból történt hazatérése után egy asztrológus azt tanácsolta neki, hogy álljon francia szolgálatba, és így negyven éves kora előtt megszerezheti a [[bíboros]]i kalapot.<ref name="Opcit|n=Mongrédien|o=15"/> Állítása szerint ugyan ennek nem tulajdonított jelentőséget, de a tények azt mutatják, hogy Richelieu-vel történt megismerkedése után érdeklődése egyértelműen a franciák felé fordult. Legnagyobb vágya az lett, hogy elnyerje a párizsi nunciatúrát, a pápa ottani [[diplomácia]]i képviselőjének rangját. A [[Vatikán]]ban erős befolyással rendelkező spanyolok azonban felismerték törekvéseit és a franciák iránti vonzódását, és igyekeztek akadályozni előrelépését. 1631-ben Mazarin egy hónapra eljutott Párizsba a pápa [[diplomáciai rangok|követeként]] ''(„Őszentsége minisztere”)'', és sok hasznos kapcsolatot teremtett. 1632-ben már három hónapot tudott ott tölteni, és igyekezett építeni kapcsolatait Richelieu bíborossal – aki tartózkodóbb volt vele szemben – és XIII. Lajossal, akire nagy hatást tett „elbűvölő személyisége”. Hasonló kedvező benyomást tett a királynéra, [[Ausztriai Anna francia királyné|Ausztriai Annára]] is, akinek Richelieu – meglehetősen brutális módon – úgy mutatta be, hogy tetszeni fog neki Mazarin, mert hasonlít [[George Villiers, Buckingham hercege|Buckinghamre]].<ref>{{Opcit|n=Mongrédien|o=19}}</ref>
| |||