„Geertgen tot Sint Jans” változatai közötti eltérés

[[Image:Geertgen tot Sint Jans 001.jpg|right|thumb|200px|Királyok imádása, Amszterdam, 1490 körül]]

 

'''Geertgen tot Sint Jans''' (ismert ''Gerrit'' vagy ''Geertgen van Haarlem'', ''Gerrit Gerritsz'' vagy ''Gérard de Saint-Jean'' néven is) ([[Leiden]] (?), [[1460]]-[[1465]] körül – [[Haarlem]], [[1495]] előtt) észak-[[németalföld]]i festő, a [[Hollandia|holland]] festészet első jelentős alkotója.

 

A [[15. század]]i holland festészet első jelentős alakja, akiről [[Albrecht Dürer|Dürer]] azt mondta, hogy „''valójában már az anyja méhében is festő volt''“. Munkáiban keveredik Észak-Németalföld művészete a kor flamand jellegzetességeivel. Biztosan csak két [[Bécs]]ben található festmény származik tőle, a stíluselemzések után még kb. 15 festményről állítható, hogy valószínűleg az ő munkája. Képeinek hozzávetőleges kronológiai sorrendiségét megállapítva kiderült, hogy korai képei a [[brugge]]i festőiskola jellegzetességeit mutatják. A későbbi kutatások kiderítették, hogy valószínűleg ő lehetett az a festőtanonc, akit ''Gheerkin de Hollandere'', ''Gheerkin Hollandiából'' néven jegyeztek be a bruggei Szent Lukács-céh tanulói névsorába [[1475]]-ben.

 

A bécsi két festmény a johannita rend számára készült főoltár jobb oldali szárnyának maradványa, a többi elpusztult. Ez volt a 15. századi németalföldi festészet egyik legnagyobb méretű oltára, s hogy elkészítésével az ifjú Geertgent bízták meg, azt mutatja, hogy már fiatalon elismert festő volt. A kép érdekessége, hogy a [[Keresztelő Szent János]]-legenda szerzeteseinek alakjában Geertgen az európai festészet első ismert csoportarcképét alkotta meg. Ez a csoportkép még merev kompozíciójú, s nem olyan kötetlen, mint később [[Frans Hals]] vagy [[Rembrandt]] képein. A ''Krisztus siratását'' ábrázoló jelenetet a [[17. század]]ban olyan nagyra becsülték, hogy rézmetszet is készült róla. Geertgen korában egyedülálló módon ábrázolta Jézus elgyötört testét és a hozzátartozók fájdalmát.

 

Geertgentől nem állt távol a arcképfestés, hiszen festményein nem egyszer megörökítette a megrendelőket is. Egyetlen önálló portré maradt fenn tőle, amely ''Cleve-i Anna hercegnőt'' ábrázolja, és a lélekábrázolás holland mestereinek méltó elődje.

 

Az éjszakát is korát megelőzve festette meg a ''Jézus születése'' című képén, amelyen a gyermek testéből áradó fény világítja meg a sötétséget. E művén megelőlegezi a [[reneszánsz]] és a [[barokk]] fény-árnyék ábrázolását. Legnépszerűbb munkája a johanniták védőszentjét, Keresztelő Szent Jánost megjelenítő műve. A gondolataiba mélyedő remetét örökítette meg, a háttérben a frissen zöldellő táj ábrázolásával nem a [[gótikus stílus|gótikus]] festészet hagyományait folytatta, a táj nem kulissza, hanem az emberi alakkal egységes látványt ad. Geertgen a holland tájképfestészet első mestere.