„Huber Károly (zenész)” változatai közötti eltérés

 
1852 és 1885 között hegedűtanár volt a [[Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium|Nemzeti Zenedében]] és a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémián]]. 1884-től kamaraegyütteseket és kórusokat vezetett, eme tevékenységre [[Liszt Ferenc]] ajánlotta be. Többnyire hangszeres és vokális zeneműveket írt, művei között [[Vígopera|vígoperák]], dalművek és [[operett]]ek is megtalálhatók.
 
0
[[Fájl:Huber Karoly es fiai.jpg|balra|bélyegkép|200px|Huber Károly és fiai: [[Hubay Károly]] jogász-doktor, énekes, csellista (<small>balra</small>) és [[Hubay Jenő]] <small>(jobbra)</small><ref>Gombos László [http://www.hubay.hu/photos.html Photos], Hubay Jenő Társaság (hubay.hu) (hozzáférés: 2015. szept. 6.)</ref><ref>Gombos László: [http://www.zti.hu/mza/docs/Berlasz70/Berlasz70_GombosLaszlo_Huber-Hubay_csalad.pdf A Huber–Hubay család a 19. századi zeneélet sakkjátszmájában], (Zenetudományi ülésszak a 70 éves Berlász Melinda tiszteletére) MTA BTK Zenetudományi Intézet - 2012. november 29. </ref>]]
1852-ben vette nőül Szevera Lujzát, egy olasz eredetű, tehetős pesti szalámigyáros család leányát, akitől három gyermeke: [[Hubay Károly|Károly]], [[Hubay Jenő|Jenő]] (aki már 1879 januárjában a magyarosított Hubay nevet használta, bár a belügyminiszteri engedélyt csak november végére kapta meg, bátyjával együtt, illetve édesapjuk is ezt a nevet használta utolsó művein) és Aranka (Hubai néven színésznő,<ref>[http://leveltar.elte.hu/databasesnew.php?ekod=91 Bp Színművészeti Akadémia 1865-1918 - ELTE Egyetemi levéltár (hozzáférés: 2015. szeptember 6.)</ref> [[Ferenczi Zoltán]] felesége lett). Lakásukban, a Kerepesi (ma Rákóczi) úton, a Fehér ló szálloda mellett lévő bérház második emeletén igen sok neves művész megfordult, így gyakran járt oda [[Volkmann Róbert]], [[Ferdinand Laub]]{{wd|Q339676}}, cseh hegedűművész is.<ref name=Haraszti1913>Haraszti Emil: [https://ia700405.us.archive.org/24/items/hubayjenelete00hara/hubayjenelete00hara.pdf Hubay Jenő élete és munkái Berzeviczy Albert előszavával (University of Toronto - Robarts Library)] (.pdf) Singer és Wolfner Kiadása (Budapest) 1913</ref>