„Bolza-kastély” változatai közötti eltérés

Az épületet a XIX[[19. század]] közepén alakították át, és bővítették néhány további lakó- és fogadószobával, valamint házi kápolnával. A keleti és nyugati főbejárat előtt ekkor létesítették a két oszlopcsarnokot.

A kastély nyugati homlokzata előtt [[Romulus és Remus]]t szoptató anyafarkas szobrát [[Bolza Pál]] (1861-1947) állíttatta 1911-ben, ezzel utalva a [[Bolza család]] olasz eredetére. A kastély közelében [[Ceres]] istennő szobra látható, amely eredetileg az [[1891]]-ben fúrt első szarvasi ártézi[[Artézi kút|artézi kutat]] díszítette.

Az épület [[1949]] óta műemlék, állami tulajdonban van, parkja megyei jelentőségű természetvédelmi terület. A kastély parkjában jelenleg is kb. 50 fajta fa és cserlye[[cserje]] található. Ezek [[Ázsia|Ázsiából]], [[Afrika|Afrikából]], [[Amerika|Amerikából]] és [[Európa|Európából]] származnak. A park egyik legszebb fája a [[Ginkgo biloba]], amit sokan páfrányfenyőként ismernek. A park talán legöregebb élő fája a mintegy 150 éves [[vadgesztenye]] vagy más néven bokrétafa.

A kastély hosszú időn át az Öntözési Kutató Intézet, majd [[2009]]. [[Január 1.|január 1]]-je óta a [[Szent István Egyetem]] Békés megyei karait irányító központ székhelyéül szolgált. Az egyetemi központ azonban megszűnt. A kastély nagy része kihasználatlanul áll. A város vezetői attól félnek, hogy állaga romlani fog. A város polgármestere kérelemmel fordult a [[Magyar Államkincstár]]hoz. Kérte, hogy az állami tulajdonú kastélyt adják a városnak. Amennyiben az átadást engedélyezik, akkor az épületet idegenforgalmi célokra, pl. képtárként szeretnék hasznosítani.