„Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎A gimnázium híres diákjai: Adding hungarian writer Gyula Kurucz
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a apró jav.
41. sor:
 
== Története ==
Az iskolát [[1531]]-ben [[Perényi Péter]] parancsára alapították. A Kollégium diákjaiból kerültek ki a szabadságharc legkeményebb irányítói. Az iskola továbbá híres volt a magas műveltségű tanárairól, és azok európai szintű tanításáról. Az iskola működését, a Perényiek után is támogatták utódai. A scholát [[1550]]-ben kollégiummá szervezték át. Ezek után sok külföldi tanár is tanított Patakon. Újabb tantárgyakat kezdtek el tanítani pl.: retorikát, dialektikát, teológiát, filozófiát, görögöt, latint és hébert is. A kollégium pártfogói Dobó Ferenc, Perényi Zsófia, Lórántffy Mihály elhalálozása után sem szűntek meg, sőt amikor I. Rákóczi György, erdélyi fejedelem lett gondoskodott a kollégiumról. [[I. Rákóczi György]] törvényeket hozott létre amelyek szabályozták az iskola életét. [[Lorántffy Zsuzsanna]] férje utolsó akaratának tekintette a kollégiummal való fokozott törődést. Patakra költözött, s felügyelte a várban és az iskolában folyó munkálatokat. Elhívta Comenius Amos Jánost, a híres magyar származású cseh - morva pedagógust, aki - saját szavaival élve - mindent vállalt „ennek a Rákóczi - Atheneumnak a jobbá tétele” érdekében. Lorántffy Zsuzsanna halála után nem volt, aki támogassa a kollégiumot ezért a létfeltételei romlottak.. Amikor II. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegye [[Báthory Zsófia]] berendezkedett a Rákóczi birtokon, azonnal fellépett a protestánsokkal szemben. Ennek következtében [[1671]]-ben a kisebb diákok hazamentek, a nagyobbak pedig Gyulafehérvárra költöztek, s ott folytatták tanulmányaikat. A kollégium [[1682]]-ben újra megnyitotta kapuit a fiatalok előtt, ám kálváriájuk újra kezdődött, amikor [[1687]]-ben [[Äneas Sylvius von Caprara|Caprara]] császári tábornok kitiltotta őket a városból. A [[Rákóczi-szabadságharc]] kitörésekor a pataki diákok egy része kuruc katona lett, a többiek [[Orosz Pál (tábornok)|Orosz Pál]] generális jóvoltából megint birtokba vették a protestáns kollégiumot. [[1781]]-ben megjelent [[II. József magyar király|II. József]] általános érvényű nyílt parancsa a türelmi rendelet. A [[Regnum Marianum]] koncepció miatt a kollégium létét többé nem fenyegette veszély. [[1791]]-ben az [[országgyűlés]] elfogadta azt a törvénycikket, amely szentesítette a [[Protestantizmus|protestánsok]] szabad vallásgyakorlását. Vay József a főiskola világi főgondnoka kezdeményezte a kétemeletes Nagykollégium megépítését; a kivitelező munka [[1806]]-ban kezdődik, amelynek az eredménye egy kontytetős Nagykollégium lett. A [[reformkor]] politikailag tájékozott fiatalságot talált Patakon, akik megértették az idők szavát. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848/49-as harcokat]] ismét vállalták a kollégium diákjai, elkötelezték magukat a forradalom mellett. Bátran harcoltak „[[Vörössipkások]]” - néven a tavaszi hadjáratban. A szabadságharc bukása nem rendítette meg a kollégiumot, sőt fellendítette . A gimnáziumban megszűnt az elemi oktatás és nyolc osztályossá vált az iskola. Megindult a tanítóképzés [[1857]]-ben, így már a teológia és a jog mellett ezt is lehetett itt tanulni. A XIX[[19. század]] második felére a régi épületek eléggé rossz állapotba kerültek, ezért lebontották őket. Kivétel volt a Berna-sor. A bontások után elkészült a Nagykollégiumhoz csatlakozó gimnáziumi szárny. Az első világháborúban sok diákot és tanárt hívtak be katonának, közülük kilencvenen vesztették életüket. A második világháború megválasztotta a kollégium tanítási rendjét. Később kezdett és hamarabb befejezett tanévek jöttek; a vakációk megszokott rendje is felborult. A háború borzasztó hatásai ellenére már [[1944]]/[[1945|45]]-ben a teológiai internátus néhány lakószobája, egyelőre alig harminc tanulóval, míg a gimnázium három tanulóval is munkához látott. Ez a későbbiekben megváltozott. Az iskola fokozatosan újra benépesült, ahogy múltak a napok úgy növekedett a diákság és a tanárok létszáma. A megszokott módon, rendben folyt a tanítás. [[1952]]-ben számos más egyházi iskolával együtt a Sárospataki Református Kollégiumot is [[Államosítás|államosították]], s csaknem negyven éven át Rákóczi Gimnázium néven működött tovább.
 
==Tagozatok ==