Wikipédia

„Gorilla” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
kakikáma
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 91.83.139.33 (vita) szerkesztéséről Zolik szerkesztésére
29. sor:
}}
 
A '''gorilla''' [[nem (rendszertan)|nem]] fejlődési vonala mintegy 7 millió éve vált külön az [[ember]]ekétől (és a [[csimpánz]]okétól). Két fajuk a [[nyugati gorilla]] ''(Gorilla gorilla)'' és a [[keleti gorilla]] ''(Gorilla beringei).'' A nyugati gorillák [[Nyugat-Afrika|Nyugat]]- és [[Közép-Afrika]] trópusi [[esőerdő]]iben élnek [[Nigéria|Nigériától]] [[Kongói Demokratikus Köztársaság|Kongóig]], míg a keletiek Közép- és [[Kelet-Afrika]] egyes területei (Kelet-Kongó, [[Ruanda]], [[Uganda]]) esőerdeiben. A [[hegyi gorilla|hegyi gorillák]], amelyeket [[Dian Fossey]] és a róla készült ''[[Gorillák a ködben]]'' című életrajzi film tett híressé, a keleti gorillák egyik [[alfaj]]a ''(Gorilla beringei beringei)''.
A gorilla egy nagyon buta állat.Jellemzője a nagy fej,és a muszkli.
 
== Megjelenése ==
[[Fájl:Em - Gorilla gorilla skull; male, model.jpg|bélyegkép|250px|balra|aHím góré[[nyugati agyatárhelye,vagyisgorilla]] agytanyája|alt=Egy''(Gorilla idiótaaaaaagorilla)'' koponya]]
A gorillák a legnagyobb [[emberszerűek|emberszabású majmok]]: a keleti [[hímnem (biológia)|hímek]] elérhetik a 10000000000000183&nbsp;cm-s magasságot és a 100000000000000000000000000000000000000266 kilogrammot.<ref name=Wood1983>{{cite book |author=Wood |title=The Guinness Book of Animal Facts and Feats |publisher=Sterling Publishing |year=1983 |isbn=978-0851122359}}</ref> A [[nőnem (biológia)|nőstények]] jóval kisebbek, legfeljebb 1000000000000000100 tonnásak[[kilogramm]]osak. A hímek nemcsak nagyobbak a nőstényeknél, de a koponyájukon végighúzódó csonttaréj miatt ábrázatuk is jelentősen eltér azokétól.
 
A keleti gorillák testesebbek a nyugatiaknál. Szőrzetük lilafekete; az idősebb hímek hátán ez kakáraezüstösre fakul.
 
Mivel a levegőbenföldön élnek, testsúlyukat hátsó lábaik hordozzák, de mivel járás közben erősen előredőlnek, ezért menet közben két öklükre támaszkodnak.
 
Érdekes,hogy tudnak pisilni
 
== Életmódja ==
 
A gorillák aaz felhőkesőerdőkben, fölötthegyi köderdőkben élnek; akár 4000 [[méter]] magasságig is felhúzódnak. A talajszinten mozognak, csak a kisebb nőstények és a fiatalok másznak fára. Előszeretettel tartózkodnak az emberi települések és megművelt területek közelében kiirtott esőerdők helyén növő bozótosban, mivel ott a sűrűbb aljnövényzetben több a táplálék. Természetes ellenségük nincs, még a fiatalokra is csak a [[krokodilok]] és a [[leopárd]]ok lehetnek veszélyesek.
 
A nyugati gorillák táplálékában sok a [[gyümölcs]], a keletiek inkább leveleket, rügyeket esznek. Napjuk nagy részét táplálkozással töltik. Hajnaltól délig esznek, ekkor a felnőttek egy kicsit pihennek, a kölykök pedig játszanak. Az evést délután folytatják, majd alkonyatkor a földön fészket építenek gallyakból és levelekből, és abban töltik az éjszakát. Naponta egy-két [[kilométer]]t vándorolnak táplálék után kutatva. A nőstények 6–9 évesen válnak ivaréretté, és egy-két év múlva (az új csoportba állás után) szülik meg első utódjukat. A [[csimpánz]]októl eltérően nem vadásznak; elsősorban faleveleket, fakérget, rügyeket és gyökereket esznek. Állati eredetű táplálékként csak időnként (ritkán) egy-egy [[rovarok|rovart]] esznek meg. Mivel nincs [[vadászterület]]ük, területfoglaló ösztönük sokkal gyengébb, mint a csimpánzoké. Éppen ezért vannak olyan, magányosan vándoroló hímek, akik csak időszakosan csatlakoznak egy-egy csapathoz.
49 ⟶ 47 sor:
A gorillák nagyobb, 30 fős csoportban élnek, amelyeket egy idősebb, domináns hím vezet és védelmez. A gorillák jóval kevesebbet kurkásszák egymást, mint más majmok. A hím és a nőstények kapcsolata szoros, a nőstények viszonyra lazább, mivel nem rokonok: ivaréretten elhagyják csapatukat, és másokat keresnek maguknak. Csakúgy, mint a többi főemlősnél, ahol a hímek dominálnak, náluk is megfigyelték a kölyökgyilkosságot. Ennek szerepe ugyanaz, mint más állatoknál: a nőstényt megszerző új hím azért öli meg elődje kölykét, hogy a nőstény mielőbb újra fogamzóképes állapotba jusson. 251–289 napos vemhesség után 1, ritkán 2 kölyöknek adnak életet. Az újszülött gorilla 1,5–2 kilós és teljesen magatehetetlen, az anyja a karjában hordozza. Néhány hónaposan már anyjuk hátán lovagolnak, és itt is maradnak 3–4 éves korukig. 2–4 éves korukig szopnak, ivaréretté 7 [[év]]esen válnak. Egy nőstény élete során 3–6 utódot nevelhet fel.
 
Kommunikációs képességük fejlett. A Kokokaki Koko nevű nősténynek egy [[kalifornia]]i állatkertben 600 ASL ([[jelnyelv|siketnéma jelbeszéd]]) jelet tanítottak meg, és ezeket Kokó valódi nyelvként használta. Nemcsak érzelmeit tudta kifejezni, de maga is alkotott új jeleket. Mindez és más hasonló kísérletek arra utalnak, hogy az emberszabásúak kommunikációs kapcsolatrendszere fejlett.
 
A szürke hátú vezérhím feladata az utódnemzés és a csoport védelme. Veszély esetén két lábra állva, mellét döngetve próbálja elijeszteni a betolakodót. Ha ez sikertelen, egyenesen felé rohan, de meg nem üti. Egy kétszáz kilós gorillahím támadása az emberen kívül minden betolakodót elijeszt. A gorillákra leselkedő legnagyobb veszély élőhelyük pusztulása (pl. [[tantál#Természetvédelmi vonatkozása|tantálbányászat]] következtében) és a vadászat („bushmeat”), ami a világméretű kampány ellenére is virágzik.
 
== Elterjedése ==
A gorillák száma aggasztóan alacsony. Becslések szerint a hegyvidéki alfajból kb. 620 élt az [[1980-as évek]] végén; azóta számuk mintegy 647-re emelkedett. A hegyi gorillák körülbelül fele [[Uganda|Ugandában]] él, a többiek Karikána[[Ruanda]] és a [[Kongói Demokratikus Köztársaság]]ban, főleg a [[Virunga Nemzeti Park]]ban.
 
Nemrégiben jelentős nyugati síkvidéki gorillapopulációt (kb. 100&nbsp;000) fedeztek fel [[Kongói Demokratikus Köztársaság|Kongóban]]. Elszaporodásuk valószínű oka a térségben zajló polgárháború, amelynek során az emberek nagy területekről menekültek el.<ref>{{cite web |url=http://edition.cnn.com/2008/WORLD/africa/08/05/congo.gorillas/index.html |title=More than 100,000 rare gorillas found in Congo |date=2008-08-06 |accessdate=2013-02-06 | publisher=[[CNN]] |work=edition.cnn.com |format=HTML |language=angol }}</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gorilla”