„XII. Piusz pápa” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
49. sor:
Eugeni Pacellit [[1939]]. [[március 2.|március 2-án]] választották pápává. Első megnyilatkozásában a békéért emelte fel szavát, mert tisztában volt vele, hogy nemsokára kitör a II. világháború. Két hét sem telt el az új pápaságból, amikor Németország lerohanta Csehszlovákiát. Nem sokkal később ugyanezt tették az olaszok [[Albánia|Albániában]]. Ekkor minden tekintet a pápa felé fordult, aki nem maradt néma, hiszen többek között kötelezte őt pápai jelmondata is „Opus iustitiae pax” (A béke az igazságosság gyümölcse”). A címerében lévő galambbal is a békét jelképezte. [[1939]] Húsvét vasárnapján a Szent Péter bazilikában beszédet mondott a béke érdekében. Többször is felemelte szavát a békéért, de sajnos nem járt sikerrel. [[1939]]. [[augusztus 24.|augusztus 24-én]] rádióbeszédében drámai erővel figyelmeztette a hatalmon lévőket, hogy „semmi sem vész el a békével; de a háborúval minden elvész“. Még pápasága első évében [[1939]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] kitört a [[második világháború]].
Első enciklikája, a Summi Pontificatus már a világháború kitörése után íródott és szintén a békéről szólt. E körlevelében XII. Piusz a béke mielőbbi helyreállítását sürgeti, kijelöli a népek békés együttélésének módozatait és céljait, rámutat a bajok okaira, és azok orvoslására.<ref>Mondin, 686. o.</ref> A pápa szerint a Nyugat válságának és a háborúnak elsőszámú oka az Istentől elforduló, elvallástalanodó ember, aki felrúgja a természettörvényeket, ennek következménye a totalitarizmus is, amit Piusz mélységesen elítél. Az enciklika végén a pápa tanácsot ad ezen problémák megoldására, melynek eszközei elsősorban lelki természetűek. Szorgalmazza, hogy az emberiség térjen vissza Krisztushoz, mert mindennek Ő az alapja. Ezt az újjáteremtő feladatot teljesíteni az egyház alapvető és anyai hivatása, amelyben eszközeit a megváltozott körülményekhez és az emberi nem új igényeihez kell alakítania.<ref>Mondin, 687. o.</ref> Üzenete végén Piusz pápa megemlékezik a háború áldozatainak szenvedéséről. Németországban
XII. Piusz politikailag semleges próbált maradni a béke érdekében. Nem állt senkinek sem az oldalára, mert – mint August Franzen német egyháztörténész fogalmaz – olyan lett volna, mintha „Belzebubot űzette volna ki az ördöggel.”<ref>August Franzen: Kis egyháztörténet, 386. o.</ref> Amerikai és brit diplomák kifejezetten kérték XII. Piuszt, hogy ne tiltakozzon nyilvánosan a magyar zsidók elhurcolása ellen. Mindazonáltal a pápa a magyar kormánynak küldött levelében megtette ezt. November 19-én a Vatikán csatlakozott azon semleges államokhoz, Spanyolországhoz, Portugáliához, Svájchoz és Svédországhoz, amelyek levélben tiltakoztak a magyar kormánynál a deportálások ellen. Sir Martin Gilbert brit zsidó történész, a holokauszt nemzetközileg elismert szakértője 2002-ben megjelent, The Righteous: The Unsung Heroes of the Holocaust című kötetében azt írta, hogy ekkoriban 25 ezer zsidót bújtattak a katolikus hívek és a katolikus intézmények Budapesten. Tehát a Vatikán olyan semleges állam volt, amely semlegességét ezrek megmentésére használta.<ref>[http://magyarkurir.hu/hirek/hallgatasra-kertek-xii-piuszt-britek-es-amerikaiak-magyar-zsidok-deportalasa-kapcsan Magyar Kurír: Hallgatásra kérték XII. Piuszt a britek és amerikaiak a magyar zsidók deportálása kapcsán]</ref>
| |||