„Párizsi béke (1763)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kat. |
a hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB |
||
14. sor:
== A párizsi szerződés tárgya ==
Az '''európai hadszínteret''' illetően a szerződés a következő rendelkezéseket tartalmazta:
* Franciaország visszaadja Nagy-Britanniának [[Menorca]] szigetét, amelyet a franciák [[1756]]. [[június 29.|június 29-én]] foglaltak el.<ref>Menorcát még az 1703-as [[utrechti béke (1713)|utrechti béke]]szerződés ítélte Nagy-Britanniának.</ref>
* Franciaország kiüríti a Nagy-Britannia németországi szövetségeseitől elfoglalt területeket, elsősorban a brit király személyes hűbérbirtokának, a [[Hannoveri Választófejedelemség]]hez – hivatalos nevén Braunschweig-Lüneburg Választófejedelemséghez ''(Kurfürstentum Braunschweig-Lüneburg)'' – tartozó területeket.
* Nagy-Britannia visszaadja Franciaországnak a [[Bretagne]] déli partjainál fekvő [[Belle-Île-en-Mer]] szigetét, amelyet a britek [[1761]]-ben foglaltak el.
21. sor:
* Franciaország átengedi Nagy-Britanniának az észak-amerikai partok előtt fekvő [[Île Royale]], [[Isle Saint-Jean]] szigeteket, az [[Acadie]] néven ismert régiót (azaz Kelet-[[Québec (tartomány)|Québec]] és a mai [[Maine]] állam területét), továbbá [[Kanada|Kanadát]], beleértve a [[Nagy-tavak]] medencéjét és a [[Mississippi (folyó)|Mississippi]] folyó keleti (bal) partját (Délkelet-[[Louisiana|Louisianát]]).
* Az 1760-ban megkötött [[montréal]]i (feltételes) kapitulációs szerződés rendelkezései szerint Nagy-Britannia a kanadaiak számára biztosítja a római katolikus vallás (korlátozott) gyakorlását.
* [[Spanyolország]] megkapja a [[Mississippi (folyó)|Mississippi]] folyó nyugati (jobb) partját (azaz Nyugat-[[Louisiana|Louisianát]], a Mississippi torkolatvidékét és [[New Orleans|Nouvelle-Orléans]] ''(New Orleans)'' városát.<ref name="meyer">Jean Meyer, Jean Tarrade, Annie Rey-Goldzeiger, ''Mississippi, la de la France coloniale. La conquête'', éd. Armand Colin, Paris, 1991 {{ISBN|2266070452}}, pp. 279.</ref><ref>Gilles Havard, Cécile Vidal, ''Histoire de l’Amérique française'', éd. Flammarion, Paris, 2003 {{ISBN|208080121X}}, pp. 664.</ref>
* Spanyolország átengedi Nagy-Britanniának [[Spanyol-Florida|Spanyol-Floridát]] (azaz a mai [[Florida]], Dél-[[Georgia (állam)|Georgia]] és Dél-[[Alabama]] területét).
* Franciaország megtartja a halászati jogot [[Újfundland|Terre-Neuve]] ''(Újfundland)'' körül és [[Szent Lőrinc-folyó]] öblében.
28. sor:
'''Egyéb földrajzi területekről''' szóló rendelkezések:
* Franciaország helyreállíthatja saját kereskedelmi állomásait, így [[Karaikal]]t [[Puduccseri|Pondichéry]]-ben (ma: Puduccseri, [[India]] délkeleti partvidékén) és visszakapja a britektől [[Gorée]] szigetét a [[szenegál]]i [[Dakar]] partjai előtt. (Ezt a fontos kereskedelmi kikötőt Szenegál függetlenné válása (1960) után a francia [[rabszolga-kereskedelem]] központjaként állították be, erődjét és más épületeit e fikció alátámasztásának megfelelően állították helyre és rendezték be.<ref>Lásd: http://www.senegalaisement.com/senegal/goree.php Gorée, hivatalos honlap</ref> Újabb történészi kutatások [[1996]]-ra kiderítették, hogy a sziget kikötője alapvetően gyarmatáru-kereskedelmet bonyolított, erődje ennek védelmét szolgálta.<ref>http://jeanlucangrand.blogspot.com/ Jean Luc Angrand francia-szenegáli kettős állampolgár könyve: „Céleste ou le temps des Signares“, Sarcelles, Édition Anne Pépin, 2006; (ISBN 978-2-916-68000-2).</ref>
* A fent leírt, elszigetelt francia kereskedelmi állomásokon túlmenően egész [[Szenegambia]] (a mai [[Szenegál]] és [[Gambia]] területe) azonban brit megszállás alá kerül.
* Franciaország átengedi Nagy-Britanniának [[Saint-Louis (Szenegál)|Saint-Louis]] városát (Szenegál északi partvidékén, a [[Szenegál (folyó)|Szenegál folyó]] torkolatában.
| |||