„Sajtószabadság” változatai közötti eltérés

a
hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB
a (hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB)
Számos országban, köztük a szabad sajtójúakban is elfogadott az, hogy televízió- illetve rádióadót tartson fenn az állam úgy, hogy ennek működését részben vagy egészben közpénzből finanszírozza. Nyilvánvaló ebben a konstrukcióban annak a veszélye, hogy a mindenkori hatalom megkísérelheti meghatározni, hogy mi szerepeljen az ilyen adók műsorán. Ennek a veszélynek a realitása széles határok között változik. Észak-Koreában a hatalom teljes mértékben ellenőrzése alatt tartja az elektronikus sajtót.<ref name="nork" /> Magyarországon az új sajtótörvény tételesen meghatározza, hogy a közszolgálati média műsora milyen jellegű tartalmat milyen minimális időkeretben köteles sugározni, maguk a közszolgálati adók pedig a politikai pártok által megválasztott kuratórium felügyelete alatt állnak, de a műsorszerkesztés jelenleg nem áll a kormány közvetlen irányítása alatt. Az Egyesült Államokban az állam befolyása a közszolgálati médiára meglehetősen kicsi: az adók jórészt közadakozásból és privát adományokból tartják fenn magukat, az állami finanszírozás aránya tíz százalék alatt van. Időről időre felmerül az a törekvés is, hogy az állam teljesen vonuljon ki a közszolgálati adók finanszírozásából.<ref>[https://web.archive.org/web/20101025080405/news.yahoo.com/s/yblog_upshot/20101022/cm_yblog_upshot/conservatives-call-to-defund-npr-after-williams-firing Conservatives call to defund NPR after Williams’ firing]</ref>
 
Decentralizált formájánál fogva az internet az egyik legnehezebben korlátozható része a sajtónak. A fejlett demokráciájú országokban az internetes sajtótermékek a nyomtatott sajtóhoz hasonló, vagy annál enyhébb korlátozás alá esnek, de Észak-Koreában például szinte teljesen lehetetlen az internet elérése,<ref name="nork" />, Kínában pedig komoly cenzúra tárgya az internet.<ref>[http://topics.nytimes.com/topics/news/international/countriesandterritories/china/internet_censorship/index.html Internet Censorship in China] [[The New York Times]]</ref>
 
== A sajtószabadság korlátozásának módszerei ==
 
[[Fájl:2009 Freedom of the Press Freedom House map.svg|bélyegkép|300px|A világ országai a Freedom House 2009-es sajtószabadság-rangsorában. Zöld szín jelzi a szabad, sárga a részben szabad, piros pedig a nem szabad sajtót]]
A washingtoni székhelyű [[Freedom House]] évenként megjelenő ''Freedom of the Press'' (Sajtószabadság) című jelentésében számszerű indexszel jellemzi az egyes országok sajtójának szabadságát. A szervezet 0 és 100 közötti sajtószabadság-indexe annál alacsonyabb, minél szabadabb egy ország sajtója. Az index három komponensből áll. Az első a sajtó működésének jogi környezetét értékeli, a második a politikai környezetet, a harmadik pedig a gazdasági környezetet. Ha egy ország indexe 30-nál nem magasabb, akkor ott a sajtó szabadnak minősül, a 31 és 60 közötti indexű országok sajtója részben szabad, míg a 60 fölötti index a sajtószabadság hiányát jelzi.<ref name="Freedom Of The Press: Methodology">{{cite web |url=http://www.freedomhouse.org/template.cfm?page=350&ana_page=348&year=2008 |accessdate=2010-12-25|title=Freedom Of The Press: Methodology|publisher= FreedomHouse}}</ref>. 2009-ben a legalacsonyabb (legkedvezőbb) 9-es (jogi: 1, politikai: 4, gazdasági: 4) indexet [[Izland]] érte el. Magyarország sajtószabadság-indexe 21 volt (jogi: 5, politikai: 9, gazdasági: 7), jelezve, hogy a magyar sajtó ebben az évben szabad volt. A legkedvezőtlenebb, 98-as pontszámot (jogi: 30, politikai: 39, gazdasági: 29) [[Észak-Korea]] kapta.<ref name="Freedom Of The Press: Methodology"/> A 2013-as jelentés szerint Magyarország megítélése 36 ponttal (jogi: 12, politikai: 13, gazdasági: 11) a részben szabad kategóriába csúszott.
 
A párizsi központú [[Riporterek Határok Nélkül]] (Reporters sans frontières) szintén évenként értékeli az egyes országok sajtójának szabadságát, és 43 kritérium alapján éves indexet állít össze minden országról. Az index tükrözi az újságírók fizikai fenyegetettségét, a sajtóra vonatkozó jogi korlátokat, valamint azt, hogy akik a sajtó képviselőit zaklatják, milyen mértékben élveznek büntetlenséget. Az index méri az öncenzúrát és a sajtóra nehezedő gazdasági nyomást is.<ref>{{cite web |url=http://en.rsf.org/IMG/pdf/methodology.pdf|accessdate=2010-12-26|title=Worldwide Press Freedom Index 2010: How the index was compiled|publisher= Reporters sans frontières}}</ref> Az alacsonyabb számszerű érték nagyobb, a magasabb kisebb sajtószabadságra utal. A 2010 szeptemberében véget ért egyéves időszakot értékelő rangsorban 0 ponttal holtversenyben az első helyen áll [[Finnország]], [[Norvégia]], [[Svédország]], Izland, [[Hollandia]] és [[Svájc]]. Magyarország 7,5 ponttal, [[Csehország]]gal holtversenyben a 23. helyen állt. A rangsort 104,75 ponttal Észak-Korea és 105 ponttal [[Eritrea]] zárta.<ref>{{cite web |url=http://en.rsf.org/spip.php?page=classement&id_rubrique=1034|accessdate=2010-12-26|title=Worldwide Press Freedom Index 2010|publisher= Reporters sans frontières}}</ref> A 2011-12-es értékelésben Magyarország jelentősen visszalépett, hiszen a 40. helyre került, többek között [[Szlovákia]], [[Salvador]] és [[Pápua Új-Guinea]] is feljebb került a besorolásban a 2010-es évhez képest. Érdekesség hogy a jelentős visszaesés ellenére is Magyarország megelőzi az [[Amerikai Egyesült Államok]]at (47.), [[Olaszország]]ot (61.) és Csehország javított 2010-hez képest, hiszen a 14. helyre került. Az élen változás, hogy harmadik helyre került [[Észtország]], míg a sereghajtók közé a 176. helyre került [[Szíria]].<ref>{{cite web |url=http://en.rsf.org/spip.php?page=classement&id_rubrique=1043 |accessdate=2012-04-25|title=Worldwide Press Freedom Index 2011-12 |publisher= Reporters sans frontières}}</ref><ref>{{cite web |url=http://kitekinto.hu/europa/2012/01/28/2011_a_sajtoszabadsag_fekete_eve_volt/ |accessdate=2012-04-26 |accessdate=2012-01-28 |title=2011 a sajtószabadság fekete éve volt |publisher=Kitekintő.hu |author=Szabó Dóra}}</ref>
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
{{DEFAULTSORT:Sajtoszabadsag}}
[[Kategória:Újságírás]]
305 627

szerkesztés