Wikipédia

„Villámhárító” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 109.105.28.51 (vita) szerkesztéséről Hidaspal szerkesztésére
a hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB
12. sor:
Az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban Benjamin Franklin fedezte fel a ''„villám vonzót”'' vagy a ''„Franklin csövet”'' 1749-ben, míg az [[elektromosság]]ot tanulmányozta <ref>[http://www.mos.org/sln/toe/kite.html ''Franklin Sárkánya''].</ref>
 
A [[19. század]]ban a villámhárító dekorációs elem lett. A villámhárítókra üvegből készült díszeket húztak .<ref>"''[http://www.antiquebottles.com/lightningrod/fame.html Antique Lightning Rod Ball Hall of Fame]''". Antique Bottle Collectors Haven. (glass lightning balls collection)</ref>. Ezeknek a díszeknek a fő célja az volt, hogy bizonyítékul szolgáljon az esetleges villámütésre. Ha vihar után a dísz széttört, akkor a tulajdonosnak ez jelezte, hogy meg kell vizsgálnia a villámhárítót, és az építményt, nem károsodott-e.
 
=== Működése ===
25. sor:
A villámhárító nem véd a saját maga által vezetett, illetve más, közeli villámcsapások másodlagos hatásaitól. Ezek kockázatát a további előírások/lehetőségek (EPH - egyenpotenciálra hozás, illetve többlépcsős túlfeszültség védelem) alkalmazásával lehet csökkenteni.
 
A 30 méternél alacsonyabb épületeknél a villámhárító egy 45 fokos ''védelemkúpot'' képez ,<ref>Donlon, Tim, „''[http://www.buildingconservation.com/articles/lightning/lightn.htm Lightning Protection for Historic Buildings]''". Cathedral Communications Limited, 2001.</ref>, amelynek a földelési sugara megközelítőleg egyenlő a villámhárító magasságával. Magasabb épületeken a védett terület körülbelül 30 méter sugarú lehet .<ref name="encyclopaedia_britannica">{{cite book | year = 2010 | title = Encyclopædia Britannica | edition= Encyclopaedia Britannica Ultimate Reference Suite, ''[[Encyclopædia Britannica]]''| pages = "lightning rod." }}</ref>.
 
Mivel ez nem kielégítő magasabb épületeknél, egy eddigieknél jobb megoldást fejlesztett ki Dr Horváth Tibor, <ref>Z. A. Hartono & I. Robiah, "''[http://www.lightningsafety.com/nlsi_lhm/misconceptions-about-lightning.pdf Misconceptions about lightning and its relation to air terminal design errors]", 26. oldal'', CIGRE C4 Colloquium 2010, Kuala Lumpur, 16 – 19 May, 2010.</ref>, az úgynevezett ''gördülő gömb'' technikát. Hogy megértsük hogyan működik ez, tudnunk kell hogyan működik a villám. Amikor átívelés van a föld felé, akkor a legközelebbi, a földdel hasonló potenciálú tárgy felé igyekszik haladni. A maximális távolságot minden egyes kisülésnél ''kritikus távolságnak'' nevezik és ez arányos az elektromos feszültség nagyságával. Ezen a kritikus távolságon belül azokon a tárgyakon keresztül fog megtörténni az átívelés, amelyek legközelebb állnak a villámot létrehozó magas potenciálú helyhez .<ref>Installation requirements for lightning protection systems - UL 96A 4.7.3.4.2</ref>.
 
Ahogy a villám átível, azon a tárgyon keresztül fog haladni, amely a kritikus távolságon belül van, és potenciálja közel van a földpotenciálhoz, vagy megegyezik azzal. Ezt figyelembe véve egy gömböt rajzolhatunk a villám lehetséges átívelési pontjai körül. Ennek alapján megállapítható, melyik részek biztonságosak a villámtól. Ott, ahol nagy valószínűség van a villámcsapásra, villámhárítót helyeznek el.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Villámhárító”