„Boncza Miklós” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
Deésfalvi '''Boncza Miklós''' ([[Mezőbánd]], [[1845]] – [[Pestszentlőrinc]], [[1917]]. [[január 5.]]<ref> [https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-1942-21549-3223-23?cc=1452460&wc=92S5-YWP:40678301,67433601,67447601 Halálesete bejegyezve Budapest XVIII. ker. polgári akv. 4/1917. folyószám alatt.] </ref>) erdélyi földbirtokos, [[ügyvéd]], [[országgyűlési képviselő]]. [[Boncza Berta]] édesapja, [[Ady Endre]] apósa.
 
== Élete ==
1845-ben született deésfalvi Boncza Elek uradalmi tiszttartó és szőkefalvi Nagy JozefJozefa harmadszülött gyermekeként. Korán teljes árvaságra jutott, szülei az 1848-as román parasztfelkelésnek estek áldozatul. Fiatalabbik nővérével, a négyéves Bertával együtt egyik anyai nagybátyjához került [[Bágyon]]ba, ott töltötte gyermekkorát. Mint szolgadiák [[Nagyenyed]]en tanult, majd [[Pest (történelmi település)|Pest]]re ment, ahol [[jog]]ot hallgatott. Az ügyvédi vizsga letétele után Pesten ügyvédi irodát nyitott. Szerkesztő tulajdonosa volt a Magyar Közigazgatás című lapnak, amely állami megrendelésre rendelettárakat adott ki.
 
Boncza 1887-től 1905-ig mint a [[Szabadelvű Párt]] képviselője, aktívan részt vett a politikai életben, [[Marosvásárhely]] és a topolani járás [[országgyűlési képviselő]]jévé több alkalommal is megválasztották. Tisza pártjának radikális csoportjához tartozott. Anyagilag támogatta özvegyen maradt nővérét, Török Károlyné [[Törökné Boncza Berta|Boncza Bertát]], aki férje öngyilkossága után egyedül nevelte két gyermekét, [[Török Berta|Török Bertát]] és Károlyt. Közülük Bertát később Boncza taníttatta Pesten Zirzen Janka három évfolyamos tanítóképzőjében, s ekkor szeretett bele unokahúgába. Házasságukat Boncza nővére is hevesen ellenezte, nemcsak a korkülönbség, hanem a [[vérfertőzés]] miatt is. A törvény ugyanis tiltotta a másodfokú rokonok házasságát, az országgyűlési képviselő Boncza azonban képes volt a királyi engedély megszerzésére. Így 1893. július 4-én a pesti [[Kálvin téri református templom (Budapest)|Kálvin téri református templomban]] a negyvennyolc éves Boncza Miklós feleségül vette húszéves, tanári diplomáját éppen megszerző unokahúgát. Tanúként [[Wekerle Sándor]] miniszterelnök és Heltai Ferenc, Budapest főpolgármestere vettek részt az esküvőn. Még ugyanebben az évben Boncza – ifjú felesége kívánságára – [[Csucsa|Csucsán]] [[Boncza-kastély|kastélyt]] építtetett. Török Berta hamarosan teherbe esett, és 1894. június 7-én a várva várt fiúutód helyett leánygyermeknek adott életet, aki édesanyja és anyai nagyanyja után a Berta nevet kapta. Török Berta a szülés után 10 nappal gyermekágyi lázban meghalt, és Boncza Miklós a gyermeket lelencbe akarta adni, de ezt Török Károlyné Boncza Berta, Boncza Miklós nővére – nagymama és nagynéni egy személyben – nem engedte, és magára vállalta a nevelését.
 
Boncza Miklós Török Berta halála után többé már nem nősült meg, ellenben titkárnőjével, Erlesbeck Kamillával együtt élt az asszony [[Budapest XVIII. kerülete|pestszentlőrinci]] házában (Kossuth Lajos utca 152.). Élete legnagyobb tragédiája leánya, Boncza Berta és [[Ady Endre]] házassága volt, melyet [[1915]]. [[március 27.|március 27-én]] Boncza heves ellenzése mellett megtartottak. Két évvel később, [[1917]] januárjában halt meg Pestszentlőrincen, ott is temették el, az egykori Öreg temetőben. Temetésén jelen volt a korabeli magyar közélet valamennyi vezető politikusa és országgyűlési képviselője. Temetésén az akkori budapesti lelkész, [[Józan Miklós]] beleegyezésével a szertartást Haypál Benő budapesti református esperes lelkész, jó barátja végezte.
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==