Főmenü megnyitása

Módosítások

a
hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB
 
== Nemzetközi előzmények ==
A nagy nemzeti lexikonok nyomán a századfordulón jelent meg az angol nyelvű ''Jewish Encyclopedia I–XII. (New York 1902–06),'' amely – hasonlóan a kortárs [[Encyclopædia Britannica|Encyclopaedia Britannicá]]hoz – az interneten is teljes szöveggel elérhető.<ref>[http://www.jewishencyclopedia.com/ Jewish Encyclopedia I–XII.] (angol nyelven).</ref>. A két háború között ezt a ''Jüdisches Lexikon I–II.'' (1927–28) és az ''Encyclopaedia Judaica I–II.'' (1927–28) követték.
 
Az ''Encyclopaedia Judaica'' 1972-ben több kötetben jelent meg [[Jeruzsálem]]ben, és a megújított verzió CD-n is megvásárolható<ref>Encyclopaedia Judaica CD-ROM ed., Version 1.0. Shaker Heights, Ohio : Judaica Multimedia, c1997.</ref>
A lexikonnak nem voltak hazai előzményei. A szerkesztői előszó is hangsúlyozza, hogy nem támaszkodhattak ilyen jellegű magyar munkára, ezért munkájuknak sok hiányossága lehet.
 
Kevéssel megjelenése után a kötetről [[Pintér Jenő]] közölt részletes kritikát az ''[[Irodalomtörténet]]'' című folyóiratban. „A magunk részéről úgy látjuk, hogy a szerkesztő és munkatársai nagyarányú munkát végeztek s csodálni lehet, hogy aránylag rövid idő alatt ilyen gazdag anyagot halmoztak össze. Itt következő észrevételeinkben erős kifogásokat emelünk ugyan a lexikon hiányosságai ellen, de azt is elismerjük, hogy a vaskos kötet adatkészlete igen értékes s a nem zsidók számára – néhány speciális érdeklődésű keresztényt kivéve – egészen ismeretlen világot tár fel.”
 
A könyv hibájaként felrója, hogy a szócikket írók nagy többsége eléggé ismeretlen, szerinte „a jobbnevű zsidó tudósok és írók nem vettek részt a munka megírásában.” Súlyos aránytalanságokra hívja fel a figyelmet: véleménye szerint kevéssé jelentős emberekről vagy „protekciós divatnevek”-ről gyakran hosszú cikkek szólnak, ezekhez képest az igazán nevezetes személyeknek sokkal kevesebb hely jut. „Nem tudunk belenyugodni abba, hogy egy aranyműves, ügyvéd, bankember, képviselő vagy színész több méltatást kapjon, mint egy kiváló érdemű tudós. Pedig ez az eset sűrűn ismétlődik.” A szerkesztői munka hiányosságai mellett rámutat számos tárgyi tévedésre, hibára is. Külön kiemeli az ''Irodalom'' címszóban ([[Komlós Aladár]] és [[Zsoldos Jenő]] munkája) előforduló téves állításokat.
 
Elismerően említi ugyanakkor a zsidó hitközségekre és múltjukra vonatkozó adatok összegyűjtését; a lexikonnak ez a része „valósággal forrásjellegű: történetíróknak és statisztikusoknak egyaránt értékes kútfő.” Megjegyzi még és számos példával illusztrálja: „Bámulatosan mozgalmas életpályák sorakoznak a lexikonban egymás után.”
 
{{Portál|Zsidóság}}
 
{{DEFAULTSORT:Magyarz~sidolexikon}}
[[Kategória:Magyar lexikonok|Z~sidolexikon]]
291 969

szerkesztés