Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nem utolsó sorban → nem utolsósorban AWB
A nagybirtokos Zrínyiek számára a kialakult történelmi és gazdasági körülmények miatt a [[15. század]] második felétől egyetlen járható út kínálkozott: a [[Habsburg-család|Habsburg]]-hatalomra támaszkodó törökellenes politika. [[1475]]-ben ''Ahmed'' [[Bosznia-Hercegovina|boszniai]] [[Pasa|basa]] egész Zrin váráig nyomult előre. Mivel nem volt képes a várat elfoglalni, elpusztította környékét, majd rabolva és pusztítva végig ment Horvátországon, beütött ''Stíriába'' és ''Karintiába'', ahonnan nagy zsákmánnyal és sok ezer rabságba esett [[Kereszténység|keresztény]] fogollyal visszatérvén, újból megjelent Zrin vára előtt, de itt II. Péter a török sereget megsemmisítette, és a keresztény rabokat kiszabadította. [[1493]]-ban ''Jakub pasa'' Boszniából újra betört Horvátországba, de ''Frangepán Bernardin'' az Una folyó mellett legyőzte a sereget, mire a törökök ''Krajna'' és ''Karintia'' felé vették útjukat, ahonnan visszatérőben [[1493]]-ban [[Udbina|Udbinja]] mellett megverték a horvát sereget; II. Péter és fia '''Zrínyi III. Pál''' (II.E1.) is a csatatéren maradtak. III. Pál fia, '''Mihály''' (II.F/1.) pedig a mohácsi csatában (1526. augusztus 29.) esett el.
[[Fájl:Barabas-zrinyi.jpg|bélyegkép|[[Barabás Miklós]]: [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklós]] (1842), azaz '''Zrínyi IV. Miklós''' a [[szigetvár]]i [[vértanú]] ]]
'''Zrínyi III. Miklós''' (II.E5.) apja, II. Péter halálakor mindössze 4 éves volt, ezért ''Berojevics Mátét'' nevezték ki gyámjának. [[1501]]-ben az általa vezetett Zrínyi-sereg vitézül harcolt [[Jajca|Jajcánál]] [[Corvin János]] oldalán. [[1509]]-ben III. Miklós feleségül vette ''Karlovics Ilonát''. Miklós és sógora, (a félkegyelmű) ''Karlovics Iván'' – mint családjaik egyetlen férfi tagjai – egyezséget kötöttek, hogy amelyikük előbb meghal fiú utód nélkül, annak egész vagyonát a másik örökli. Zrínyinek ekkor 9, Karlovicsnak 22 vára volt, a falvakat nem is számítva. Ez az egyezség volt alapja a Zrínyiek későbbi óriási gazdagságának, melyet a leszármazottak délnyugat – nyugat felé irányuló [[kereskedelem]]mel, vámszedéssel, s nem utolsó sorbanutolsósorban jelentős [[Szarvasmarha|marhaexporttal]] növeltek. A [[Mohácsi csata|mohácsi vész]] után III. Miklós részt vett a horvát rendek [[cetin]]i országgyűlésén, melyen [[1527]]. [[január 1.|január 1-jén]] királyukká választották [[I. Ferdinánd magyar király|Habsburg Ferdinánd]] [[Csehország|cseh]] királyt és [[Ausztria|osztrák]] főherceget. III. Miklós a megszorult [[Vrána|auraniai]] [[perjel]]től 13 000 arany forintért [[Zálogjog|zálogba]] vette ''Kostajnicát, Božjakovinát, [[Pakrác]]ot, Kamenskót, Gradistét, Sloboštinát'' és ''Rasát'', így ezen időtől fogva a Zrínyiek egyéb címeik mellett ezt is viselték «''gubernatores prioratus Auranae''». III. Miklós [[1534]]-ben halt meg Zrin várában.
 
Az ő fia volt '''[[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi IV. Miklós]]''' (III.A1.), a [[szigetvár]]i [[vértanú]] (ezzel a nagycsalád igazi tekintélyének megalapozója), aki számos törökellenes csatában védelmezte az országot és saját birtokait, melyet házasságkötése révén tovább növelt, s akinek hősies halála számos horvát és magyar művészt ihletett meg.
291 994

szerkesztés