Főmenü megnyitása

Módosítások

791 bájt hozzáadva ,  4 évvel ezelőtt
→‎Események: kieg. és kiig.
 
== Események ==
 
=== Január ===
* [[január 1.]]
** A [[Szovjetunió]]ban [[Nyikolaj Ivanovics Buharin]] nyilatkozatában szembefordul a központi bizottsággal. Nyíltan bírálja a kollektív vezetés hiányát, az ország diktatórikus vezetési elveit, a parasztság katonai-feudális kizsákmányolását. Megnyilatkozásáért meghurcolják, [[január 30.|január 30-án]] jobboldali elhajlónak nyilvánítja a központi bizottság.
** Felkínálja átadásra Ausztriának a [[Szentgotthárd]]nál lefoglalt gépfegyvereket a magyar kormány, amelyet az osztrák fél visszautasít, feltételezhetően a nagy nemzetközi figyelmet kapott ügy miatt.
* [[január 28.|január 28]]–[[január 29.|29.]] – A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt kongresszusán határozat születik a csehországi német szociáldemokratákkal való fokozatos szervezeti egyesülésről.<ref name=TK92CS>[[Baló György]]–Lipovecz Iván: Tények Könyve '92{{refhely|Baló–Lipovecz|Csehszlovákia, Ráció Kiadó Kft136., [Budapest], 1992o. 136. oldal, ISSN 0238-3748</ref>}}
* [[január 29.]] – [[Esztergom]]ban [[Serédi Jusztinián]] a székesegyházban tartott ünnepi mise keretei között elfoglalja Magyarország hercegprímási székét.
* [[január 31.]] – [[Lev Davidovics Trockij|Lev Trockijt]] is száműzik több társával együtt [[Almati|Alma-Atába]].
 
=== Február ===
* [[február 1.]] - A [[Kisantant]] képviselői [[Genf]]ben a [[Népszövetség]]hez fordulnak beadványukkal: vizsgáltassa ki elfogulatlan felekkel a szentgotthárdi fegyvercsempészés ügyét.
 
* [[február 1.]] - A [[Kisantant]] képviselői [[Genf]]ben a [[Népszövetség]]hez fordulnak beadványukkal: vizsgáltassa ki elfogulatlan felekkel a szentgotthárdi fegyvercsempészés ügyét.
* [[február 3.]] – Jugoszláv kormányválság tör ki, amikor a demokrata miniszterek kilépnek a kormányból.
* [[február 8.]] – A jugoszláv kormányválság feloldására Vukčević miniszterelnök beadja a lemondását
* [[február 11.]] – Megkezdődnek a [[svájc]]i [[St. Moritz]]ban az [[1928. évi téli olimpiai játékok]]
* [[február 13.]] - A magyar egyetemeken diáksztrájk kezdődik a [[Numerus clausus]] módosítása körüli viták miatt.
* [[február 16.]] - A francia szenátus elutasítja a nők háború esetén történő besorozását, amely törvényjavaslatot korábban már a képviselőház elfogadott.
* [[február 20.]] - A magyar kormány elrendeli, hogy a [[Szentgotthárd]]nál lefoglalt fegyvereket elárverezteti [[február 24.|február 24]]-én, miután katonai célokra azokat alkalmatlanná tette.
* [[február 22.]] - Jugoszláviában számos más próbálkozást követően újra Vukčević volt miniszterelnök alakít kormányt.
* [[február 23.]] - Az osztrák kancellár, Ignaz Seipel egy beszédében azzal vádolja Olaszországot, hogy elnyomja a tiroli osztrák kisebbségeket.
* [[február 24.]]
** [[Benito Mussolini]] visszarendeli a bécsi olasz nagykövetet, válaszul az előző napi osztrák "vádaskodásra"„vádaskodásra”.
** A genfi Népszövetségi Tanács megbízott elnöke, Ceng-Lo jegyzékben kéri fel a magyar kormányt, a szentgotthárdi fegyvercsempészés kapcsán kitűzött árverezés elhalasztására, amelyet a magyar kormány visszautasít, mert minél hamarabb szeretné megnyugtatóan lezárni az ügyet.
* [[február 24.]] - A [[Népszövetség]]hez adott magyar válasz kapcsán éles hangú [[Magyarország]]ot bíráló cikkek sokasága jelenik meg a francia, és a [[Kisantant]] országainak vezető lapjaiban.
* [[február 28.]] - A magyar képviselőház elfogadja a [[Numerus clausus]] módosításáról szóló törvényjavaslatot.
 
=== Március ===
* [[március 1.]] - [[Benito Mussolini]] beszédében éles hangon bírálja Ausztriát. Hálátlan nemzetnek mondja, és az Osztrák-Magyar Monarchiát a népek börtöneként emlegeti.
 
* [[március 1.]] - [[Benito Mussolini]] beszédében éles hangon bírálja Ausztriát. Hálátlan nemzetnek mondja, és az Osztrák-Magyar Monarchiát a népek börtöneként emlegeti.
* [[március 4.]] – A lengyel általános választásokon heves küzdelem alakul ki a kormány pártok és a baloldal között. S bár a kormánylista a szavatok 27,6 %-át kapja, mégis [[Józef Piłsudski]] alakíthat kormányt.
* [[március 5.]] – A [[Szovjetunió]]ban meghirdetik az első szocialista munkaversenyt. A [[Pravda]] hasábjain közlik a "Vörös Viborg"-i gyár munkásainak felhívását a szovjet dolgozó néphez.<ref>Baló György - Lipovez Iván: Tények könyve '90 - Ráció Kiadó Kft. 1989. / 172. old</ref>
** A dél-amerikai [[Santos]] városában sárlavina pusztít, a lezúduló földtömeg városrészeket tesz lakhatatlanná.
* [[március 15.]] – Törvényileg elrendelt hivatalos ünneppé nyilvánította a magyar kormány ezt a napot, a magyar történelem során először. [[New York]]ban 120 000 ember előtt leplezték le [[Kossuth Lajos]] szobrát.<ref name="Radics Elemér 1946"/>
* [[március 18.]] - A magyarországi [[Solt (település)|Solt]] község egyik esti mozielőadásán felrobbanó filmtekercs gyorsan terjedő tüzet okoz. 6 halott, több súlyos égési sérült. Az ügy felveti a mozik biztonságának kérdését ország szerte. Később határozat születik a mozigépek fallal való elhatárolását a minden esetben.
* [[március 21.]] - [[Spanyolország]] kormánya döntést hoz: újra be kíván lépni a [[Népszövetség]]be.
* [[március 23.]] - Véres verekedésbe fajuló tüntetés a budapesti Népopera (ma [[Erkel Színház]]) előtt, a bemutatásra kerülő jazz-operett a "Húzd rá Jonny" előadása miatt.
* [[március 26.]] - Az olasz Friaul-tartományban földrengés pusztít. Az anyagi kár jelentős.
* [[március 27.]] - [[Lengyelország]]ban botrány tör ki a parlament megnyitásakor, amikor a kormány ellenzékében álló szocialista elnököt szavaz meg a [[szejm]].
 
=== Április ===
 
* [[április 1.]] – Az éjszaka folyamán a törökországi [[İzmir (település)|İzmir]] városa és környékén jelentős földrengés pusztít.
* [[április 10.]]
* [[április 11.]] – [[Németország]]ban a moabiti büntetőtörvényszék fogházából megszöktetik a baloldali írót [[Otto Braun (író)|Otto Braun]]t. Az akciót élettársa Olga Benario által vezetett csoport hajtja végre, majd együtt Moszkvába távoznak. Az ügy nagy nemzetközi visszhangot vált ki.
* [[április 12.]] – Pokolgépes merényletet követnek el az olasz uralkodó [[III. Viktor Emánuel olasz király|III. Viktor Emánuel]] és kísérete ellen milánói vásár megnyitásakor. A robbanás 20 embert megölt, sok a sérült, az uralkodó azonban sértetlen maradt. A felelősöket nem találták meg.
* [[április 13.]] - A német Köhl kapitány vezette Bremen nevű [[Junkers W 33]] repülőgép a világon elsőként 37 repült órával, leszállás nélkül átrepüli az Atlanti-óceánt. A gép az írországi [[Baldonnel]]ből indult és a kanadai Greenly Island-on szállt le (Labrador, Newfoundland).<ref>Pesti Hírlap 1929-évi naptára 47. oldal</ref>
* [[április 14.]]
** [[Litvánia]] kormánya, erőteljes kommunista veszélyre való hivatkozással feloszlatja a parlamentet, és diktatúrát vezet be, amely komoly feszültséget teremt a szomszédos [[Lengyelország]] és [[Litvánia]] között.
 
=== Május ===
 
* [[május 1.]] – A bulgáriai [[Sztara Zagora]] környékén ciklon okoz jelentős károkat.
* [[május 6.]] – A romániai [[Gyulafehérvár]]ott [[Iuliu Maniu]] által megtartott százezres népgyűlés a kormány leváltását követeli, és megindul [[Bukarest]] felé. Sejus község határában a kirendelt katonaság feloszlatta a tömeget.
* [[május 15.]] – Az Angliából kiutasított [[II. Károly román király]] [[Belgium]]ban kap ideiglenes letelepedési engedélyt.
* [[május 20.]] – [[Németország]]ban választásokat tartanak. A jobboldali pártok visszaszorulnak, a baloldaliak előretörnek.
* [[május 28.]] - Jugoszláviában a tervezett [[nettunoi szerződés]] bevezetése miatt olasz-ellenes tüntetések zajlanak.
 
=== Június ===
[[Fájl:Atentat u skupstini.JPG|200px|bélyegkép|jobbra|<center>A Račić-féle merénylet a belgrádi parlamentben<br />(1928. június 20.)<center/>]]
 
* [[június 2.]] – A [[Nyikolaj Ivanovics Buharin|Nyikolaj Buharin]] éles kritikájával egyetértő, Mihail Tomszkijt leváltják a Szakszervezetek Összoroszországi Központi Tanácsának elnöki tisztségéről.
* [[június 12.]] - A német választások eredménye után [[Wilhelm Marx]] kormánya lemond. [[Paul von Hindenburg]] köztársasági elnök a szocialistákat bízza meg kormányalakítással.
* [[június 18.]] - [[Görögország]] több városában tartanak sztrájkot, utcai felvonulást, amely számos helyen vezet véres összetűzésbe.
* [[június 19.]] - A belgrádi parlamentben [[Stjepan Radić]] képviselő felterjeszti a nottunoi egyezmény ratifikálását. A radikális párt több képviselője éles kirohanásban utasítja el. Sőt egyik javaslatukban [[Stjepan Radić]] orvosi elmeállapotának megállapítását kérvényezi a szkupstinától.
* [[június 20.]]
** [[Puniša Račić]] merényletetszerb hajtképviselő végrea Nettuno-egyezmény ratifikációs vitája során a belgrádi parlamentben rálő [[Stjepan Radić]]ra és mása [[Horvát Parasztpárt|HSS]]-vezető ellen;(HPP) tiltakozótovábbi akcióknégy kezdődnekvezetőjére. <small>(Ketten a helyszínen, Radić augusztus elején belehal sérüléseibe. A HPP új vezetője [[HorvátországVladimir Maček|Vladko Maček]]ban.)</small>{{refhely|Baló–Lipovecz|Jugoszlávia, 165. o.}}
** Bukarestben megkezdődik a [[Kisantant]] konferenciája. Marinkovics jugoszláv külügyminiszter felveti [[Ausztria]] csatlakozását a gazdasági rendszerbe.
* [[június 21.]] – [[Zágráb]]ban véres zavargások kezdődnek a belgrádi merénylet miatt. A kormány elnapolja a szkupstina ülését, és ostromállapotot hirdet [[Zágráb]] városában.
* [[június 23.]] - Jugoszláviában óriási tömeg kíséri utolsó útjára a meggyilkolt képviselőket. [[Zágráb]]ban pattanásig feszült a helyzet.
* [[június 27.]] – [[Lengyelország]]ban [[Józef Piłsudski]] betegségére való hivatkozással lemond. A helyettes miniszterelnök, Bartel alakít új kormányt
* [[június 28.]] - "[[Ausztria]] nem lép be a [[Kisantant]] gazdasági rendszerébe"rendszerébe” - nyilatkozza az osztrák kancellár, [[Ignaz Seipel]].<ref>Pesti Hírlap 1929-évi naptára 44. oldal</ref>
 
=== Július ===
 
* [[július 4.]] – A jugoszláv király többekkel tárgyal, míg végül [[Anton Korošec]], a szlovén radikális párt vezérét bízza meg kormányalakítással.
* [[július 5.]] – Görögországban megalakul a [[Elefthériosz Venizélosz]] miniszterelnökségével az új kormány. Első lépésként feloszlatják a parlamentet és új választásokat írnak ki.
* [[július 7.]] – Moszkvában [[Vjacseszlav Mihajlovics Molotov]] elnök által összehívott [[Kommunista Internacionálé|Komintern]] vezetőségi ülésen eltávolítják [[Nyikolaj Ivanovics Buharin|Nyikolaj Buharin]]t a szervezet éléről. Helyét Dimitrij Manuilszkij veszi át. Mint ismeretes Buharin éles kritikát fogalmazott meg a szovjet vezetéssel szemben, a diktatórikus kormányzás ellen, amiért meghurcolták.
* [[július 8.]] – [[Chile]] partvidékén, [[Aranco]] kikötője közelében kialakult nagy viharban, 300 emberrel a fedélzetén, elsüllyedt az Angamos nevű gőzhajó. Nincs túlélő.
* [[július 9.]] - Szófiában éjszaka több lövéssel meggyilkolják a bulgáriai látogatáson részt vevő macedóniai forradalmi bizottság vezetőségi tagját, Protogerov tábornokot, mert szembe helyezkedett szervezet radikális szárnyával. <small>(Protogerov az elszakadási mozgalom egyik meghatározó alakja.)</small>
* [[július 10.]] – Az 1924-óta közös szovjet-kínai igazgatás alatt álló Kelet-kínai Vasút vonalait elfoglalják a kínai [[Csang Kaj-sek]] vezette fehér-gárdisták, és ellenőrzésük alá vonják.
* [[július 11.]] – Belgrádban megalakul a [[Korošec-kormány]]. <small>(Korošec koalíciós partnerei nem támogatják trialista elképzeléseit.)</small>{{refhely|Baló–Lipovecz|Jugoszlávia, 165. o.}}
* [[július 13.]] - Jugoszláviától való elszakadásért küzdő macedon forradalmi szervezet egy tagja öngyilkos merényletet követ el a jugoszláv belügyminisztérium közbiztonsági osztály vezetője ellen. Lazius Zika életben marad, a merénylő nem.
* [[július 17.]] – [[Mexikó]] elnökét, Álvaro Obregón tábornokot meggyilkolják.
* [[július 28.]] – Elkezdődnek az [[1928. évi nyári olimpiai játékok]] a [[hollandia]]i [[Amszterdam]]ban.
* [[július 31.]] - Anglia és Franciaország új tengeri egyezményt köt, amelynek értelmében a tengeri fegyverkezés során összehangolják erőiket.
 
* [[augusztus 1.]] – [[Zágráb]]ban a horvát néppárti gyűlésen önálló Horvátországot követelnek. Utcai tömeg demonstrációk kezdődnek. A jugoszláv kormány elítéli az elszakadási törekvést.
* [[augusztus 6.]]
** Az F. XIV. jelű olasz tengeralattjáró, hadgyakorlat közben elsüllyedtelsüllyed, legénysége nem élteéli túl a balesetet.
** A jugoszláv parlament elfogadja a nettunoi egyezményt.
** [[Zágráb]]ban politikai gyilkosság kelt országos felháborodást. Risztovics zágrábi újságírót agyonlövi egy vasutas, mert az újságíró cikkeiben rendszeresen negatív hangot ütött meg a horvát nemzetiségiekkel szemben.<ref>Pesti Hírlap 1929-évi naptára 46. oldal</ref>
* [[augusztus 3.|augusztus 3]]–[[augusztus 13.|13]]. – A [[prága]]i magyar egyetemisták Szent György-körének [[gombaszög]]i táborozásán megalakul a [[csehszlovákia]]i magyar fiatal baloldali értelmiség Sarló mozgalma.<ref{{refhely|Baló–Lipovecz|Csehszlovákia, name=TK92CS/>136. o.}}
* [[augusztus 12.]] – Tömegmegmozdulások [[Zágráb]]ban Stjepan Radić temetése alkalmából.{{refhely|Baló–Lipovecz|Jugoszlávia, 165. o.}}
* [[augusztus 20.]] – A budapesti Szabadság téren felavatják hivatalosan is az első ország-zászlótartó emlékhelyet, amelynek felállítását a Pesti Hírlap hasábjain Urmánczy Nándor kezdeményezte.<ref>Pesti Hírlap 1929-évi naptára 38. oldal</ref>
* [[augusztus 22.]] – Berlinben megkezdi munkáját az [[Interparlamentáris Unió]].
 
=== Szeptember ===
 
* [[szeptember 1.]] – A tiranai albán nemzetgyűlés Ahmed Zogut, [[I. Zogu albán király|I. Zogu]] albán királlyá nevezi ki.
* [[szeptember 2.]] – [[Risztics János]] magyar pilóta, Zimmermann német pilótával elindulnak [[Dessau]]ból, hogy rekordkísérletet tegyenek. Vállalásuk szerint leszállás nélkül kívánnak eljutni repülőgépükkel [[Tokió]]ba.
* [[szeptember 3.]]
** Magyarországon [[Klebelsberg Kuno]] vallás- és közoktatási miniszter rendeletére felemelik az egyetemre felvehető hallgatók létszámát. "Egy„Egy nemzet felemelkedését a kiművelt emberfők hozzák meg".<ref>Pesti Hírlap 1929-évi naptára 39. oldal</ref>
** [[Risztics János]] magyar pilóta technikai okok miatt Moszkvában leszállásra kényszerül.
* [[szeptember 11.]] – A monzai gyorsasági autóversenyen egy autó belerohan a nézők közé. Huszonegy halott, sok sérült. A balesetet követően biztonsági előírásokat vezetnek be.
* [[október 17.]] – A lengyel és a magyar kormány „békéltető és bírósági” egyezményt ír alá Varsóban.
* [[október 20.]] – Budapesten, felavatják a csepeli vámmentes kikötőt.
* [[október 28.]] – [[Csehszlovákia|Csehszlovákiában]] látványos ünnepségeken emlékeznek meg a köztársaság kikiáltásának 10. évfordulójáról.<ref{{refhely|Baló–Lipovecz|Csehszlovákia, name=TK92CS/>136. o.}}
 
=== November ===
 
* [[november 6.]] – Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] elnökválasztásán nagy fölénnyel [[Herbert Hoover]] nyert, és ő lett a 31. amerikai elnök.
* [[november 10.]] – [[Hirohito japán császár|Hirohito]] [[japán]] [[Japán császárainak listája|császárt]] megkoronázzák.
 
=== December ===
* [[december 2.]] – A helyhatósági választások [[Csehszlovákia|Csehszlovákiában]], ahol a kormánypártok nem szerzik meg az abszolút többséget, de sikerül elérniük, hogy nem kell új kormányt alakítani. <small>(Szlovákiában a választások – az új közigazgatási beosztásának megfelelően – egyúttal az első szlovákiai tartománygyűlési választást is jelentik.)</small>{{refhely|Baló–Lipovecz|Csehszlovákia, 136.<ref name=TK92CS/>o.}}
* [[december 12.]] – Romániában [[Iuliu Maniu]] pártja 89,9%-os többséget szerez a választásokon.<ref>Radics Elemér: A Dunatáj / III. kötet. Budapest, 1946. Gergely Rt. kiadása, 485. old</ref>
* [[december 17.]] – A magyar román ún. „Optáns-per” megoldására közvetlen tárgyalások kezdődnek [[Abbázia|Opatijában]].