„Magyarország Alkotmánybírósága” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Szervezete és eljárása: melyik munkaszervezete az, amelyik nem látja el?
→‎Szervezete és eljárása: és melyik az, amelyiket nem?
18. sor:
Az Alkotmánybíróság székhelye [[Budapest]]. Korábban a testület székhelyéül [[Esztergom]]ot jelölte meg a törvény, de ott a működési feltételek kezdettől fogva hiányoztak. Ezért az Alkotmánybíróság megalakulása óta Budapesten működik. Az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezőek és megfellebbezhetetlenek. Az Alkotmánybíróság döntéseit teljes ülésben, tanácsban vagy egyesbíróként eljárva hozza meg. A határozatokat szótöbbséggel hozzák. Az Alkotmánybíróság igazgatási munkaszervezete az Alkotmánybíróság Hivatala, ami ellátja a testület szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait. Az Alkotmánybíróság Hivatalát a főtitkár vezeti. A főtitkárt az elnök javaslatára a teljes ülés választja meg.
 
Az Alkotmánybíróság határozatai közül a [[Magyar Közlöny]]ben jelennek meg azok a határozatok, amelyek jogszabály megsemmisítését mondják ki vagy az Alaptörvény valamely rendelkezését értelmezik. Valamennyi határozatot és ügyet befejező végzést közzé tesz “Az Alkotmánybíróság Határozatai” című hivatalos, a testület honlapján megjelenő online közlöny. A többségi szavazattal elfogadott határozat szövege mellett közzétételre kerül a határozathozatalnál kisebbségben maradt alkotmánybírók álláspontja (különvélemény, párhuzamos indokolás) is. A törvény szerint az Alkotmánybíróság szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat az ügyrend állapítja meg, amelyetamit az Alkotmánybíróság teljes ülésén hozott határozatával maga alkot meg. Az Alkotmánybíróság 1990-2009 között öt és félezer határozatot és végzést tett közzé, az utóbbi években átlagosan évi félezret.
 
==Feladata==