„Mahájána” változatai közötti eltérés

A nyugati időszámítás kezdete körüli évszázadokban jelentek meg először azok a tanítások, amelyek a korai buddhista iskolák tantételeit bírálat alá vették, és új vallási elveket kezdtek hangoztatni. Ez az irányzat a buddhizmuson belül új szútrák formájában jelentkezett, amelyek nem tartoztak a régi iskolák kánonjaiba. Az új mozgalom, melynek kialakulása aaz Kri. usz. 1-2. század fordulójára, a IV.[[negyedik buddhista tanácskozás|negyedik buddhista zsinat]] (Kri. usz. 70 körül) utáni időre tehető, egy idő után a mahájána (mahāyāna) nevet vette fel, ami azt jelenti: "nagy út". A mahájána irányzat az egyetemes együttérzést és a tökéletes felébredést hangsúlyozza, amit nézetük szerint a [[bodhiszattva]]-ösvényen lehet elérni. A bodhiszattva alapvető célkitűzése az, hogy elérje a teljes és tökéletes buddhaságot[[buddhaság]]ot, hogy ez által enyhíthessen az összes lény szenvedésein.<ref>Skilton, Andrew: ''A buddhizmus rövid története''. Bp.: Corvina, 1997</ref>