„Máriássy Félix” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
29. sor:
 
== Életpályája ==
Húszévesen jelentkezett a [[Hunnia Filmgyár]]ba gyakornoknak, vágóként és forgatókönyv írókéntforgatókönyvíróként is működött a kor neves filmrendezői mellett ([[Hamza D. Ákos]], [[Radványi Géza]], [[Ráthonyi Ákos]], [[Gaál Béla]]). A [[Valahol Európában (film)|Valahol Európában]] elkészítésében és a [[Talpalatnyi föld]] vágásában közreműködött. [[1945]]-től a Magyar Filmgyártó Rt. ([[MAFIRT]]) számára dokumentum filmeket készített. Első nagy játékfilmjét a ''Szabóné''t [[1949]]-ben a munkásélet és a mindennapi problémák, gondok ábrázolása ihlették.
 
Forgatókönyveit általában a felesége, [[Máriássy Judit]] írta. Korrajz a következő két filmje is, a ''Kis Katalin házassága'' (1950) és a ''Teljes gőzzel'' (1951). [[1954]]-ben késztette el a ''Rokonok''-at [[Móricz Zsigmond]] regényéből. Ezután készült legsikeresebb filmje, a ''[[Budapesti tavasz]]'' a felszabadulás idején játszódik, [[Gordon Zsuzsa]] és [[Gábor Miklós]] főszereplésével. Ezt a filmjét beválasztották a ''Budapest 12'' közé.
 
Ezután készült művei a munkások mindennapjait ábrázolják. Például:''Külvárosi legenda'', ''Álmatlan évek'', ''Fapados szerelem''. Új hangvételű filmeket készített az [[1960-as évek]] második felétől: ''Fügefalevél'', ''Imposztorok''.
 
A [[Színház- és Filmművészeti Főiskola]] tanára volt [[1948]]-tól. Utolsó munkája [[1974]]-ben [[Luttor Mária]] filmjének a ''Jelbeszéd''nek volt művészeti tanácsadója. Elnöke volt a Filmfőiskolák Nemzetközi Szervezetének, titkára a Magyar Film és Televízió Művészeti Szövetségnek.
Fia: [[Máriássy Ferenc]] operatőr.