„Harmincadvám” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Speed57 (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
a apró jav.
1. sor:
A '''harmincadvám''' (latinul: ''tricesima'') Árpád-kori eredetű vám, melyet [[Károly Róbert magyar király|Károly Róbert]] király ([[1308]]–[[1342]]) külkereskedelmi vámként is bevezetett.
 
A ''tricesima'' a XIII[[13. század]] elején megjelenő belforgalmi célú ''pótlólagos vásárvám''.
 
Első hivatkozása egy 1209 évi oklevélben - a varasdiak harmincadmentessége - található. Egy 1235-ben kelt oklevélben [[II. András magyar király|II. András]], Jolánta nevű leányának hozománya ( 12.000 márka ezüst ) fejében az ország egész harmincadjövedelmét lekötötte Jakab aragóniai király részére - ami ekkor évi 1500 márkát jelentett.<ref>Domanovszky Sándor: A harmincadvám eredete (Székfoglaló értekezés); Magyar Tudományos Akadémia - Budapest, 1916 </ref>
 
Kezdetben az ország legforgalmasabb belföldi piacain az eredetileg királyi, de később egyházi testületeknek eladományozott vásárvám (''tributum fori'') helyett került bevezetésre.
Külkereskedelmi vámként történötörténő bevezetése - az ország északi részén felállított új harmincadhivatalokhoz kapcsolódóan - Károly Róbert nevéhez köthető, de ebben az időszakban még mint belföldi pótlólagos vásárvám is szerepel.
 
Általános külkereskedelmi - be- és kiviteli - vámként [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] 1405. évi dekrétumától számítható.<ref>Pach Zsigmond Pál: A harmincadvám az Anjou-korban és a [[14. század|14]]-[[15. század]] fordulóján ; Történelmi Szemle, 1999. 3-4. szám </ref>
 
A [[külkereskedelem]] a [[tartományurak]]kal folytatott háború idején erősen lehanyatlott. Fellendítése érdekében Károly [[1316]]-ban általános menlevelet adott ki a délről érkező kereskedők számára. A két fő nemzetközi kereskedelmi útvonal közül az egyik ekkor délre, [[Dalmácia|Dalmácián]] keresztül [[Itália|Itáliába]], a másik [[Bécs]]en keresztül nyugatra vezetett. Az eddigi belső vámok helyett – amelyek elajándékozás révén zömmel magánkézbe jutottak – egy új külkereskedelmi vámra, a [[harmincadvám]]ra alapozta a vámbevételeket. Ezt a fő kereskedelmi utak mentén a nagyobb városokban szedték. Mértéke kezdetben a kivitt és behozott áruk értékének 1%-a volt. Idővel magába olvasztotta a régi [[nyolcvanad]] határvámot is.