„Kék páva” változatai közötti eltérés

Feje egészen a szem környékéig tollas, a fejtetőn felmereszthető tollbóbitával. [[Csőr]]e viszonylag vastag: szárnyai rövidek, lekerekítettek. A hatodik evezőtoll a leghosszabb. 18 kormánytollas farkát képes legyezőszerűen felmereszteni, ezzel támasztva alá módosult, színes [[felső farkfedő]]ket melyek végén pompás kékes zománcos színű foltok, az úgy nevezett pávaszemek vannak. A [[csüd]]je a középső ujjnál hosszabb, táblás és a hímnél sarkantyúval ellátott. A fejdíszét aranyos zöld fémfényű tollak teszik, háta aranyos zöld, kék, hasa barnás-zöldes. A kakas dísztollainak kialakulása két éves korban kezdődik, teljesen kifejlett uszályát a 3.-ik évben kapja. [[Csőr]]e és lábai barnák. A tojó egyszerűbb színű, egyszínű barna, melle és hasa fehér. Hossza 110–125 cm (a nőstényé 95 cm), szárnyhossza 46 cm (40 cm), farkhossza a dísztollakkal elérheti a 150 cm-t (a nőstényé 33 cm). 30-40 fős csapatokban élnek, többnyire a földön tartózkodnak, magokból és rovarokból táplálkoznak. Húsa élvezhető. Hangja kellemetlen, rikácsoló pao-paoszerű. Mint díszmadár a kevélység és a nagyravágyás jelképe, s még példabeszéddé is vált: «kényes, büszke, mint a páva». 15-20 évig is elél. A fehér páva az eredeti élőhelyen is alkalmanként felbukkanó színmutáció, tollazata hófehér, ezért ezen példányai gyorsan a ragadozók zsákmányává váltak. Ezzel ellentétben az un. feketeszárnyú színváltozat már a tudatos szelektálásra épülő tenyésztői munka eredménye.

[[Marcus Tullius Cicero|Cicero]] idejében nagyon sok volt már Rómában, dísztollait [[legyező]]ként használták, húsát, főleg pedig agyvelejét és nyelvét csemegeként ették. Mint ismeretes, [[NagyI. Károly frank uralkodócsászár|Nagy Károly]] nagyon szerette e madarat, tollát a lovagok és hölgyek díszül használták, csak később kapott divatra [[Anglia|Angliában]] a pávatollas kalap. [[Kína]]i mandarinok rangfokozatának megállapítására és megkülönböztetésére pávatollakat használnak.